Dávid I. (részlet)
"Sok településen nincs kellően kiépített közlekedés, az egyéni mobilitást pedig a jellemzően rossz anyagi helyzet nehezíti. Magyarországon – Budapest-központúsága miatt – az egyes szomszédos területek közötti közlekedés is nehézkes.
A helyben megtalálható – a létfenntartást részben vagy egészben biztosítani képes – erőforrások felhasználása megoldás lehetne a foglalkoztatásra a közlekedési problémák ellenére is.
A helyben megtalálható erőforrások közül az egyik legfontosabb a termőföld lenne, amely a gazdálkodó embernek hasznos és értelmes napi tevékenységet nyújthatna és a meg- élhetéséhez hozzájáruló hasznot termelhetne.
A gazdálkodás eredménye lehet az önellátását részben biztosító, vagy értékesíthető termék. Ezekhez a folyamatokhoz illeszkedhet a szociális farm, amely alkalmas lehet többféle szükséglet kielégítésére, és amelynek az erőforrásai is többfélék lehetnek.
Ahhoz, hogy ezeket az elméleti előnyöket gyakorlatiakká változtathassuk, számos akadályt kell elhárítani.
Ezek közül az első és legfontosabb, hogy a termőföld nagyobb része sok település számára csak látszólag van „helyben”, tulajdonát, használati jogát a helyiek már elvesztették, vagy csak elenyésző számú, a közösség számára „idegen” használja a földet.
Visszaszerezni tőkeerő híján és a jelenlegi tulajdonosok ellenérdekeltsége miatt csak ritkán tudják.
A vidéki közösségek helyzetbe hozása érdekében a földhöz jutásukat lehetővé tenni a legfontosabb feladat.
A szociális farmok a tagjaik számára közösséget is jelentenek.
Az élet fenntartásában játszott szerepük mellett, a tagok kulturális és szociális szükségleteit is ki tudják elégíteni. Képesek lehetnek a fenntarthatóságot szem előtt tartó környezetbarát technológia fejlesztésére, terjesztésére is.
A modern, profit-maximalizálásra törekvő globális gazdaság fősodrával szemben képesek lehetnek alternatívát nyújtva, jó minőségű létformát kialakítani.
A szociális farm jó működésének azonban alapvető feltétele kell, hogy legyen az emberek közötti bizalmi viszony, és a helyi közösségekkel kiépülő kapcsolat.
A döntéshozatal módja, az együtt töltött idő minősége, az együttműködések és alkalmazkodások sikeressége, mind befolyásolják majd a tevékenység eredményeit.
A közösség megtartó erejére alapozott gazdálkodási forma kiválóan alkalmas lehet a természeti erőforrásokra támaszkodó, szociális célokat is kitűző vállalkozások létrehozására.
A fogyatékossággal élő embereket foglalkoztató szociális farmok működésére van már jól működő példa.
Jelenleg is folyik olyan szociálpolitikai fejlesztés, amely újabb lökést adhat ennek a kezdeményezésnek. Megkezdődött a nagy létszámú szociális intézmények kiváltása.
Ennek hatására több ezer fogyatékossággal élő embert költöztetnek ki folyamatosan régi kastélyokból, hatalmas épületekből, szegregált körülmények közül.
Az integrált, inkluzív elhelyezés céljai egyértelműek és széles körben elfogadottak döntéshozói és szakmai szinten is.
Sem az intézményi, sem az integrált elhelyezés nem lehet kizárólagos, azonban tény, hogy növekszik az utóbbi súlya.
Az, hogy a fogyatékossággal élő emberek integráltan fognak együtt élni másokkal, nagyon sok előnnyel jár számukra és a környezetük számára is.
Ennek az elhelyezési formának a gyermekvédelemben és a fogyatékos ellátásban is vannak már tapasztalatai, de ez a lehetőség most még több fogyatékossággal élő ember számára nyílik meg.
Az együttélés azonban nem csak lehetőség, hanem komoly feladat is a kiváltást szervezők számára.
A beilleszkedést, a helyzethez való alkalmazkodást, a tanulást, az idő hasznos eltöltését és még számos dolgot kell átgondolni, megszervezni.
Alapfeladat a fogyatékossággal élő emberek ellátása mellett a rehabilitáció biztosítása, a fejlesztés is. Ebben a rehabilitációs folyamatban az idő hasznos eltöltése, teljesíthető célok kijelölése, a megfelelő szituációk sorozatának megléte döntő lehet.
A leghatékonyabb eszközök egyike a foglalkoztatás, amely a képességeknek, készségeknek megfelelő, nem terheli túl a fogyatékossággal élő embert, érdekes és motiváló, ezzel le is köti őt. Ez kulcsfontosságú lehet a sikeres integrációban.
A kialakult jó gyakorlatokat, és a nem sikeres megoldásokat is meg kell ismertetni a kiváltás előtt álló szervezetekkel, hogy minél felkészültebbek legyenek. Sok kiköltöztetés kistelepülésekre történik.
Általában itt van lehetőség viszonylag jó minősé- gű és megfelelő épületek megvásárlására.
A probléma azonban az, hogy a legtöbb ilyen helyen azért lehet jó áron hozzájutni az ingatlanhoz, mert például nincs munkalehetőség elérhető közelségben.
Ezekben az esetekben a szociális farm – meglévő vagy megteremthető adottságok esetén – kiemelten alkalmas lehet a foglalkoztatás megszervezésére is.
A helyiek bizalmát is növeli, ha a fogyatékossággal élő ember dolgozóként és vásárlóerőként is megjelenik, esetlegesen a fejlesztés a helyiek foglalkoztatását is érinti.
Fontos, hogy a helyi lakosok és a létrejövő farm kapcsolódását, beágyazását tervezetten és folyamatosan építeni kell.
Szociális farmok a gyógyításban és az ismeretátadásban
További lökést adhat a szociális farmok terjedésének, módszertani fejlesztéseik összehangolása, együttműködésük kialakítása.
A foglalkoztatásra vonatkozó néhány fontosabb jogszabály
A szociális farmon a foglalkoztatás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásainak megfelelően, közmunkában, a szociális szövetkezetekben tagi munkavégzés kereté- ben történhet, továbbá önkéntesek foglalkoztathatók díjkifizetés mellett a farmon.
A foglalkoztatás végzéséhez az adott tevékenységre vonatkozó engedélyeztetési eljárás lefolytatása szükséges.
Ilyen pl. a telephely engedélyeztetés amennyiben azt a vonatkozó jogszabály előírja, vagy pl. a 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszerelőállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről."
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu