Hayes, M. – Dr. Rácz J. – Jakubinyi L. – Horváth J. – Dr. Pataki Gy. – Kajner P.
A földművesek napról-napra több kihívással kényszerülnek szembenézni. A mezőgazdasági termelés iparosítása a gazdákat kiszolgáltatottá tette az alapanyag-termelőknek (vető- mag, műtrágyák, vegyszerek stb.), a hitelezőknek, a felvásárlóknak, a kereskedelmi láncoknak, a támogatási rendszernek és sok más, általuk kontrollálhatatlan gazdasági, politikai tényezőnek. A (pénz)tőkeigényes gazdálkodás a koncentrációt erősíti, lenyomja az árakat, a nagyobb, sokszor multinacionális piaci szereplők pedig visszaélnek erőfölényükkel.
Egyre nehezebb a gazdáknak, különösen a kisebb léptékben termelőknek megmaradni a piacon, mert az átlagos gazdasági méret nő.
A kis- és közepes léptékű gazdaságok száma nem csak Magyarországon, de Európában is csökken. A gazdasági nyomás nem az egyetlen, ami a kisebb farmokra nehezedik. A gazdák átlagos életkora szerte Európában nő – ami az új belépők hiányát jelenti. A farmművelés sok fiatal számára nem vonzó hivatás.
A munkanap hosszú, fizikai munkát kell végezni, a megtérülés alacsony, a földművelés tőkeigényes és kockázatos, különösen az időjárás szeszélyeinek való kitettsége miatt, a bevétel nehezen kiszámítható.
Ugyanakkor vidéken kevés a megélhetési lehetőség, és magától értetődő, hogy a földművelésnek döntő szerepe van, illetve kellene legyen a vidéken élők létfeltételeinek megteremtésében. A szociális farm szolgáltatás nyújtá- sa új lehetőségként segítheti az alaptevékenység fenntarthatóvá tételét. A farm bevételeinek diverzifikációja és a pénzügyi likviditás tekintetében is előnyös szociális szolgáltatásokat kínálni a gazdaságban, mivel e konstans bevétel hozzájárulhat a gazdálkodói létformából eredő bizonytalanságok (pl. bevételek szezonalitása) csökkentéséhez.
A szociális farmok hatásainak vizsgálata rámutat arra, hogy a gondozás helye tekintetében a kulcsfontosságú geográfiai fogalom az áthelyeződés: a gondozás a mezőgazdasági geográfia szempontjából a gazdálkodás szerves részévé válik.
Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás kulturális konstrukciója kiegészül egy olyan, társadalmilag fontos tevékenységgel, ami meghaladja az élelmiszertermelést.
A gazda számára gazdasági és szociális előnyöket egyaránt hordozhatnak a szociális farmok. Vannak, akik elsősorban pénzügyi okokból alakítják át farmjukat, de olyanok is akadnak, akiket a gazdasági motiváció helyett, sokkal inkább szemléletmódjuk, elkötelezettségük vezérel.
A szociális farmművelés fontosabb, potenciális előnyei a gazdák számára: A gazdák büszkék lehetnek a gondozói munkájukra, ami éles ellentétben áll a gazdálkodás válságával kapcsolatos széleskörű nézetekkel – legalábbis Angliában (Leck, Evans és Upton, 2014).
Feltehető, hogy a gondozást végző gazdák motivációja is elmélyültebb, mint a többieké. Az említett szerzők idéznek olyan kutatásokat, amelyek szerint a gazdálkodás, a mező- gazdasági tevékenység környezeti és egészségügyi problémákkal társul: a gazdák streszszel teli életet élnek, kevés kikapcsolódási lehetőséggel, viszont egyre inkább társadalmilag izoláltan.
A szociális farmok azonban a mezőgazdasági tereket virágzó és támogató közösségekké tudják alakítani. A szociális farmműveléssel a gazdák tehát jobban kötődhetnek a társadalomhoz.
A farm nyitottabbá válik a külvilág iránt azzal, hogy rendszeresen csoportok és egyének érkeznek látogatni vagy dolgozni.
A gazdák kevéssé elszigeteltté válnak, és látják, hogy hozzá- járulnak mások életének javításához.
A szociális farm elnevezés egyesíti a „zöld gondoskodás” környezeti élményeit és a „terápia” hatását a felhasználókra (kliensekre) nézve.
A „terápiás közösség” megközelítés pedig nemcsak a felhasználók (kliensek) egészsége, hanem a gazdák egészsége, jólléte és életminősége szempontjából is fontos, hiszen ez a fogalom minden érintett bevonódását feltételezi.
A gondoskodó, szabadidős és oktatási szolgáltatások a gazdaságnak új bevételi forrásokat kínálhatnak. A gazdák tágabb hálózatok részeivé válnak.
Ennek közvetlen vagy közvetett előnyei lehetnek, segítheti abban, hogy a gazdaságot jobban megismerjék a környéken (marketing), új ismeretforrásokhoz, új pályázati lehetőségekhez férhet hozzá.
Kinsella et al. (2014) szerint a farmerek az alábbi szociális előnyöket érzékelik azáltal, hogy megnyitják kapuikat megváltozott képességű embertársaik előtt: megfigyelhetik, ahogy a farmsegítők (páciensek) fejlődnek, kinyílnak a farmjukon végzett munka következtében, változást hoznak embertársaik életében, elősegítik a periférián lévő emberek elfogadását, befogadását, érzékenyebbé válnak a megváltozott képességű társaikkal szemben, új kapcsolatokat, barátságokat kötnek, új képességeket sajátítanak el azáltal, hogy a farmsegítők munkáját koordinálják (kreativitásuk, innovációra nyitottságuk nő), munkatempójuk a farmsegítők bevonásával lelassul, így kevesebb stressz éri őket; fokozottabban figyelnek a munkavédelmi előírásokra, a – gyakran magányosan dolgozó – gazdák számára új élményt jelent a csapatban végzett munka, szélesíthetik kapcsolati hálójukat a tágabb közösségükben, a gazdák családja is elfogadóbbá válik, mivel nap mint nap interakcióba lépnek a farmsegítőkkel.
Az új lehetőségek mellett természetesen új feladatokkal és kihívásokkal is szembe kell nézni:
Meg kell teremteni a csoportok fogadásának infrastrukturális feltételeit (épületek, eszközök, mozgás a farmon stb.), ami tőkeigényes.
Meg kell szerezni az új tevékenységekhez esetlegesen szükséges képesítést, engedélyeket, minősítést. A szociális farmokat „szociális farmerek” tudják működtetni.
A szociális farmművelésre nem csak infrastruktúrával, új tudással, de lélekben is fel kell készülni, nyitottabbá kell válnia a gazdáknak.
Nem minden gazda alkalmas alkatilag a rendszeres társasági összejövetelekre, de sok lehetőség van a kapcsolódásra.
A szociális farmművelés – valami új kialakítása, a résztvevőkkel és segítő szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartás időigényes.
Rövidtávon a szociális farmművelés lehet, hogy nem hoz új jövedelmet a gazdaságnak.
Működő program kialakításához időre, elkötelezettségre és kitartásra van szükség.
A gazdák úgy érezhetik, hogy idegenek „tolakodnak be” privát szférájukba.
Alkalmazkodási időszakra lehet szükség ahhoz, hogy az új emberek jelenlétét megszokják.
Fontos lehet, hogy világosan elhatárolják a gazdacsalád magánterületeit azoktól a helyektől, ahova szabad a belépés.
Fontos, hogy a gazdaság és a gazdálkodó család minden tagja örüljön az új szociális program kialakításának, vagy legalább elfogadja azt.
Mielőtt belevágnak, alaposan át kell beszélnie a család tagjainak, a farmot irányítóknak, hogy mi várható, és pl. ilyen kérdéseket kell feltenniük maguknak:
- Készen állunk arra, hogy rendszeresen új emberek jöjjenek a farmunkra?
- Vannak-e olyan, fogyatékossággal vagy sajátos szükségletekkel élő csoportok, akik esetén a gazdaságban dolgozók és/vagy a gazda családja feszélyezve érezné magát?
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu