sâmbătă, 5 martie 2016

A norvégiai "Zöld gondoskodó farm"

Horváth J. – Dr. Pataki Gy. 
A norvég kormány, pontosabban a Mezőgazdasági Minisztérium felismerte a green care (zöld gondoskodás)  szolgáltatások gazdasági potenciálját, ők játsszák a főszerepet a folyamatok előremozdításában. Nemzeti stratégiát dolgoztak ki, katalizálják az érintettek közötti együttműködéseket, nemzetközi kutatásokban vesznek részt. 
Norvégia példája a politikai akarat és elkötelezettség szerepére világít rá. A zöld gondoskodás definíciója, célja Norvégiában a zöld gondoskodás kifejezés egyet jelent a farmokon nyújtott, személyre szabott, minőségbiztosított jólléti szolgáltatásokkal, melyek magukban hordozzák a fejlődés és az életminőség-javítás lehetőségét. 
A zöld gondoskodás szolgáltatások helyszíne lehet egy gazdaság, egy erdőgazdaság vagy egy kertészet. A fejlesztő tevékenységek minden esetben az adott helyszínen folyó munkákhoz kötődnek. E szolgáltatások az alábbi területeken alkalmazhatók: oktatás: gyermek és ifjúsági alapprogramok, munka: munkanélküliek visszakapcsolása a munka világába, egészségügyi és szociális szolgáltatások, integrációs tevékenységek: menekültek, bevándorlók beilleszkedésének elősegítése, bűnmegelőzés. 
A zöld gondoskodás szolgáltatások szereplői: 
a szolgáltatásokban részt vevő ember, a vásárló, aki a szolgáltatás megrendeléséért felel, a szolgáltató, aki a szolgáltatást kínáló gazda. 
Norvégiában a care farm vagy a social farm kifejezések helyett a green care (zöld gondoskodás) terjedt el. Az oktatáshoz köthető zöld gondoskodás szolgáltatásokat nyújtó farmok neve Inn på tunet (Ki az udvarra). Norwegian Ministry of Agriculture and Food – Norwegian Ministry of Local Government and Regional Development, 2012  
A norvég, illetve a holland rendszerről szóló, angol nyelvű szakirodalom rendszerint a green care – zöld gondoskodás kifejezést használja, így az ezen országok példáját bemutató fejezetekben ezt a kifejezést használjuk a szociális farmművelés helyett.
A norvég zöld gondoskodás modell mögött húzódó politikai akarat 2011-ben közel 1100 norvég gazdaság kínált fejlődési/gyógyulási lehetőséget kü- lönböző fajta nehézségekkel küzdő emberek számára. A norvég kormány – felismerve a zöld gondoskodásban rejlő lehetőséget – tudatosan felkarolta, katalizálta a farmok ilyen jellegű profilbővítését. 
E szisztematikus munka a 90- es évek közepén kezdődött, mikor az érintett minisztériumok és a Norvég Mezőgazdasági Egyetem közösen útnak indította az Élő Iskola projektet (Living School Project), amely elsősorban az iskolákkal szomszédos gazdaságokban rejlő pedagógiai potenciált próbálta kihasználni. 
A 2000 és 2002 között futó zöld gondoskodás országos projekt keretén belül hálózatépítésbe kezdtek; továbbképzéseket, konferenciákat tartottak az érdeklődők számára; elősegítették a témához kötődő kutatásokat, valamint a minőségbiztosítási rendszer és az együttműködési modellek kialakítását. 
2007-ben a Zöld Gondoskodás Cselekvési Tervben (Green Care Action Plan) hasonló célokat tűztek ki amellett, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdák és az állami szektor (szociális és egészségügyi szektor) közötti kapcsolatok kiépítésére, elmélyítésére. 
2010 és 2012 között a Mezőgazdasági Minisztérium és a Regionális Fejlesztési Minisztérium közösen népszerűsítette a zöld gondoskodás szolgáltatásokat az ország régióiban, hogy kompetensebbé tegye a helyi döntéshozókat a témában. Norvég Zöld Gondoskodás Stratégia 2012-ben az imént említett két minisztérium – a zöld gondoskodás „mozgalom” képviselői bevonásával – megalkotta a Nemzeti Zöld Gondoskodás Stratégiát, melyben a következő célkitűzéseket fogalmazták meg: a lehető leghatékonyabb módon kihasználni a gazdaságok pozitív – gyógyulást/tanulást/fejlődést elősegítő – adottságait, minőségbiztosított és szociálisan eredményes jólléti szolgáltatások kifejlesztése a farmokon, a zöld gondoskodáshoz köthető kutatások elindítása, körülhatárolni a zöld gondoskodás „mozgalom” érintettjeinek feladatkörét. A dokumentum részletesen ismerteti a norvég zöld gondoskodás modell jellemzőit. 
A zöld gondoskodás szolgáltatások a következő célcsoportokat, intézményeket szólítják meg: család- és gyermekvédelem, bölcsődék és óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, felnőttképzés, mentális betegségekkel küzdők, függőségben szenvedők, demens betegek. Norvégiában a zöld gondoskodás szolgáltatást kínáló gazdaságok közel 40 százaléka két csoportra specializálódik: az iskolás osztályokra és a pszichés problémákkal küzdőkre. 
A stratégiában az alábbi társadalmi hasznokat tulajdonítják a zöld gondoskodás tevékenységeknek: növeli a gazdák bevételeit, erősíti a helyi közösségek szerepét a társadalom fejlesztésében, növeli a helyi közösségek értékteremtő tevékenységeinek számát, hozzájárul a helyi gazdaság és a helyi szolgáltatások fejlesztéséhez, bővíti a különböző régiók, megyék üzleti lehetőségeinek számát. Partnerek 
A társadalmi hasznok mellett fontos megjegyezni, hogy a zöld gondoskodás modell kialakítása különböző szektorok (állami, civil, üzleti) párbeszédén, hatékony együttműködésén alapul, mely szintén pozitívumként említhető. Norvégiában a következő hatóságok, szervezetek, üzleti szereplők fognak össze a zöld gondoskodás ügyéért: Mezőgazdasági Minisztérium, ami a pénzügyi háttérért és az átfogó irányelvek meghatá- rozásáért felel, a megyei bizottságok vezetői, akik a regionális fejlesztési tervek kidolgozását végzik, a megyék, melyek a megyei szintű gazdasági fejlesztésekért felelősek, a helyi hatóságok, munkaügyi központok, szociális és egészségügyi szolgáltató központok, melyek zöld gondoskodás szolgáltatásokat vásárolnak, a Norvég Innovációs Hivatal, amely a vidékfejlesztéshez köthető források elosztását bonyolítja, a Norvég Mezőgazdasági Minőségbiztosítási Rendszer és Élelmiszer-védjegy Alapítvány elnevezésű szervezet, amely a szociális farmok minőségbiztosítási rendszerét fejleszti, Innovasjon Norge – Innovation Norway http://www.innovasjonnorge.no/en/start-page/ a norvég Kutatási Tanács és a norvég Mezőgazdasági Hatóság, melyek biztosítják a zöld gondoskodás kutatásokhoz szükséges financiális hátteret, az agár szektor szervezetei, például: Norvég Gazdák Szövetsége, 
Norvég Kisbirtokosok Szövetsége, akik motiválni próbálják a gazdák ilyen jellegű profilbővítését, a zöld gondoskodás szolgáltatókat összefogó szervezetek, melyek például azokat a gazdá- kat népszerűsítik, akik tanyapedagógiával foglalkoznak. 
Tudásanyag bővítése és terjesztése Norvégiában a zöld gondoskodás kezdeményezés tudományos megalapozását kiemelt feladatként kezelik. 
A kutatás, a zöld gondoskodással kapcsolatos tudás felhalmozása hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek kompetensebbé váljanak a témában, továbbá megfelelő mennyiségű és minőségű kutatási eredmény felmutatásával fokozható a zöld gondoskodás tevékenységek elfogadottsága a szélesebb értelemben vett szakmabeliek körében. 
Számos intézmény és egyetem vizsgálódott e területen: 2003 és 2006 között a Norvég Élettudományi Egyetem két kutatási projektjében is vizsgálta a zöld gondoskodás szolgáltatások mentális problémákkal küzdőkre gyakorolt hatásait, 
 2010 és 2013 között az Oslo-i Egyetem norvég és holland egyetemekkel, valamint állami intézményekkel összefogva kutatta a tartós munkanélküliek zöld gondoskodás tevékenységekbe való bevonásának hatékonyságát. Az elmúlt évek kutatásai kedvező eredményekkel zárultak. A zöld gondoskodás szolgáltatásokat igénybevevő embereknek fokozódott az önbecsülése, az önmagukba vetett hite és a problémamegoldó képessége, valamint könnyedebben kommunikáltak, alakítottak ki kapcsolatokat embertársaikkal, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a kilátástalanság érzése és a szorongás mértéke. 
A farmsegítők (résztvevők) szerint a zöld gondoskodás tevékenységek legnagyobb előnye, hogy munkatársként, kollégaként és nem páciensként (beteg emberként) kezelik őket a „terápiás folyamat” során. Sokatmondó eredmény, hogy a kutatások során megkérdezett orvosok, pszichológusok nem rendelkeznek kielégítő mennyiségű információval a zöld gondoskodás kezdeményezésekről. Jó hír viszont, hogy nyitottnak bizonyulnak az újfajta kezelési módok terén, mivel változatosabbá és személyre szabottá kívánják tenni a pácienseik számára felkínált terápiás szolgáltatásokat. Matmerk – The Norwegian Agricultural Quality System and Food Branding Foundation http://www.matmerk.no/no 63 Norges miljø- og biovitenskapelige universitet – Norwegian University of Life Sciences https://www.nmbu.no/ 
Az elimert zöld gondoskodás farmok logója Norvégiában Forrás: Fylkesmannen i Oslo og Akershus (2015) Az elmúlt években számos zöld gondoskodás tevékenységre fókuszáló képzés indult azon gazdák részére, akik ilyen jellegű szolgáltatást kívánnak nyújtani farmjukon. 
Ezek többségét a megyei elöljárók és a megyei gazda szövetségek fejlesztették ki és tartották meg. Miután életbe lépett a zöld gondoskodás szolgáltatásokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer (Agricultural Quality System no. 11: Green care), a norvég gazdák Egészség és Biztonság (Health and Safety) kérdésekre specializálódott egyesü- lete olyan képzéseket szervezett a szolgáltatók és a vásárlók számára, melyek bemutatták e rendszer támasztotta követeléseket. 
Minőségbiztosítás és minősítés 
A 2010-ben bevezetett minőségbiztosítási rendszer kidolgozásába a gazdák, a hatóságok és a biztosító vállalatok is bekapcsolódtak. E folyamatnál is érezhető volt a különböző szektorok közötti hatékony együttműködés szükségessége. 
2012-ben egy minősítő/jóváhagyó rendszert hoztak létre azoknak a gazdáknak a részére, akik zöld gondoskodás szolgáltatásokat kívánnak nyújtani a jövőben. 
A zöld gondoskodás tevékenységek kialakításakor a célcsoport igényeire, az adott szakma elveire, elvárásaira és a minőségbiztosítási rendszer alapjaira szükséges támaszkodni. 
A folyamatok dokumentálása és a szolgáltatás minőségének állandó ellenőrzése kulcsfontosságú feladat a szolgáltató számára. 
Ahhoz, hogy egy gazdálkodó zöld gondoskodás farmerré váljon, a Norvég Mezőgazdasági Minőségbiztosítási Rendszer és Élelmiszer-védjegy Alapítvány által folytatott vizsgálaton kell átesnie, ahol kiderül, hogy szükségesek-e átalakítások, beruházások a zöld gondoskodás farm létrehozásához. 
Amennyiben a gazda megfelel a követelményeknek, úgy használhatja a zöld gondoskodás logót, és megkezdheti a szolgáltatása értékesítését. Ezt követően az intézmény minden évben felülvizsgálja a logóhasználat jogosságát. 
Nemzetközi együttműködések 
A közös tanulás jegyében Norvégia együttműködik a hasonló jóléti rendszerrel rendelkező Svédországgal és Finnországgal, ahol szintén egyre népszerűbbé válik a zöld gondoskodás kezdeményezés. 
Emellett a Gazdálkodás az Egészségért (Farming for Health) elnevezésű gyakorló zöld gondoskodás szolgáltatókat összefogó közösség és a COST Action 866 európai zöld gondoskodás folyamatokra fókuszáló kutatás tagja is. 
Kihívások 
A norvég stratégiában megfogalmazott célkitűzések (elsősorban „a minőségbiztosított és szociálisan eredményes jólléti szolgáltatások kifejlesztése a farmokon” megnevezésű cél) megvalósítása a következő pontokon válik nehézkessé: 
A zöld gondoskodás szolgáltatásoknak meg kell felelniük a jelenlegi szabályozásnak, 
a minőségbiztosítási rendszer támasztotta standardoknak és az adott szakma alapelveinek, 
ami kihívás elé állítja a zöld gondoskodás szolgáltatókat és a szóban forgó szakma képviselőit is. 
Az állami alapokon nyugvó jóléti ellátási rendszer szereplői vélhetően szkepticizmussal fogadják a magánvállalkozók (gazdák) szolgáltatóként való megjelenését. 
A zöld gondoskodás tevékenységek dokumentálásának, értékelésének, minőségellenőrzésének megszervezése, kivitelezése. 
További kutatások szükségesek ahhoz, hogy még pontosabban, még mélyebben fel tudják vázolni a zöld gondoskodás kezdeményezések társadalmi hasznait, így bizonyítva a döntéshozók és az érintettek számára e téma relevanciáját. 
A jóléti szektor számos tudományosan megalapozott, eredményes, az adott szakma berkein belül elismert szolgáltatást kínál, melyekhez a zöld gondoskodás szolgáltatásoknak is „fel kell nőniük.” 
Ezért jogos elvárás a szakmabeliek részéről, hogy még több tudásanyagot, tapasztalatot, bizonyítékot halmozzanak fel az effajta tevékenységek eredményességéről, hatékonyságáról. 
Az eltérő szakterületek felé a számukra releváns kutatási eredményeket érdemes közvetíteni. 
Például a pszichológusok számára a zöld gondoskodás tevékenységek mentális, pszichés problémákkal küzdőkre gyakorolt kedvező hatásait szükséges prezentálni. 
Párbeszédre van szükség a szolgáltatást igénybevevő, a szolgáltató és a szolgáltatást megvásárló között. 
A kezdeményezés sikerességéhez kulcsfontosságú, hogy a felek nyitottan forduljanak egymás felé, törekedjenek a másik szükségleteinek megértésére, elfogadására, a közös célok meghatározása és a jó együttműködés érdekében. 
A szolgáltató és a szolgáltatást megvásárló között hosszú távú kooperációra lenne szükség a közös tanulás és fejlődés jegyében, de ez sajnos még nem igazán jellemző. A stratégia céljai a kihívásokból kiindulva az alábbi alcélok mentén érhetőek el: egyszerre csak bizonyos célcsoportoknak szánt zöld gondoskodás tevékenységek kifejlesztésére összpontosítanak, ami lehetővé teszi, hogy adott területen kielégítő mennyiségű és minőségű eredményt érjenek el a releváns szakemberek bevonásával, így téve le a szakmaközi együttműködés és a bizalom alapjait; párbeszéd és hosszú távú együttműködések elősegítése a folyamat három szereplője között; 
az érintettek számára közös platform teremtése a hatásos tudásátadás, 
tapasztalatcsere érdekében; 
a minőségbiztosítás hassa át a folyamatot → a szolgáltatás és a szolgáltatás helyszíne is feleljen meg a minőségbiztosítási rendszer követeléseinek, ami tükrözi a résztvevők elvárásait, igényeit; 
szociálisan eredményes szolgáltatások fejlesztése, amiben a résztvevők szükségleteinek, jóllétének középpontba helyezése és a változás, fejlődés folyamatos nyomon követése, értékelése is beletartozik.

Niciun comentariu:

Trimiteți un comentariu