Egy új vidékfejlesztési lehetőség: a Szociális Farm Hálozat

http://szocialisfarm.hu/hirek/hirek/megszulettek-a-palyazati-eredmenyek

A "Szociális Farmok létrehozása Magyarországon" regionális roadshow rendezvények megvalósítása kapcsán több mint 40 pályázat érkezett be a Szimbiózis Alapítványhoz.

A remek pályaműveket egy háromfős szakmai bizottság bírálta, melynek eredményeképpen az alábbi szervezetek

Észak-Magyarország: BioSzentandrás Nonprofit Kft. A rendezvény helyszíne: Hernádszentandrás

Észak-Alföld: Alföldi Vállalkozásfejlesztő, Innovációs Kft. A rendezvény helyszíne: Szolnok

Dél-Alföld: Strázsa Tanya Szociális Szövetkezet. A rendezvény helyszíne: Szabadszállás

Közép-Magyarország: GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Kft. A rendezvény helyszíne: Gödöllő

Nyugat-Dunántúl: A Nap Harmata Közhasznú Alapítvány. A rendezvény helyszíne: Galambok

Dél-Dunántúl: Fogd a Kezem Alapítvány. A rendezvény helyszíne: Pécs

Közép-Dunántúl: Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület. A rendezvény helyszíne: Komárom

A Szociális Farm megalkotóinak a hitvallása:
(részlet a "Szociális farmok létrehozása Magyarországon" tanulmányból,  szerzők koordinálója Jakubinyi L.)

"A Szociális farmok létrehozása Magyarországon című projektet azért kezdeményeztük, hogy a Szimbiózis Alapítvány tíz éves tapasztalatai alapján azonosított, a szociális farm szektor fejlődése előtt álló (fent felvillantott) akadályok elhárítása megkezdődhessen.

Azt tapasztaltuk, hogy a szociális farmok indítása iránti igény óriási, azonban a legtöbben beleütköznek a jogi szabályozás jelentette falakba. Ez sokszor kétségbeesett kényszermegoldásokat eredményez, egyes kezdeményezések el is halhatnak.

A farmokat sokszor az alapítók emberfeletti elkötelezettsége, elhivatottsága tartja életben a kedvezőtlen környezet ellenére.

Projektünk fő célja, hogy ez a helyzet változzon, a hazai szociális farm kezdeményezések számára a termelés, értékesítés, komplex működés jogi keretei ki legyenek alakítva.

Ezzel a többfunkciós mezőgazdaság ökológiai, társadalmi, gazdasági előnyei széles körben kiaknázhatóak lennének.

A projekt közvetlen célcsoportjai a vidéki mélyszegénységben élők, társadalmilag kirekesztett csoportok és hátrányos helyzetűek (mintegy 2 millió fő) valamint a velük foglalkozó különfé- le civil szervezetek (kb. 200).

Az EGT és a Norvég Civil Támogatási Alap társfinanszírozásával, 2014-2016 között megvalósuló projektben sor kerül nemzetközi szakmai, jogi és gyakorlati tevékenységek adaptációjára, valamint ezek alapján szakmai anyagok kidolgozására, jogszabály módosító javaslat elkészítésére. A széles körű partneri együttműködési kör kialakításához régiónként és országosan műhelymunkákat tartunk. Országos szövetség létrehozását kezdeményezzük, javítani kívánjuk a kezdeményezések együttműködését, ismertségét. Norvégiai és nagybritanniai tanulmányutakat szerveztünk, melyek tapasztalatait e tanulmányban közre is adjuk.

2015 őszére konferenciát szerveztünk, melyen bemutattuk projektünk eredményeit, és katalizálni kívánjuk a szociális farmok, bevonható partnerek és a szakpolitika együttműködését.

Ezt a folyamatot a nyilvánosság megteremtésével is erősítjük."
Felmerülhet bennünk, hogy mit is nevezhetünk "szociális farmnak"? 
A pontositás a már emlitett tanulmányban kapjuk:

"Szociális farm: A szociális és szolidáris elveknek megfelelően, a társadalmi és környezeti szemléletformálás érdekében működő kooperatív gazdálkodási forma, amely mezőgazdasági termelő, feldolgozó, szolgáltató tevékenységet végez hátrányos helyzetű személyek bevonásával; illetőleg mezőgazdasághoz kapcsolódó szemléletformáló kiegészítő tevékenységet végez a társadalom szélesebb köre számára."

".E modellalkotás folyamata során több alternatív hipotézis is felmerült, melyhez az egyes modellelemek, valamint maga a modellcsalád (hipotézia) elnevezés variációi is társultak: „szociális farm” és „társadalmi farm” a két versengő elnevezés, de a „közösségi farm” és „impakt farm” elnevezések is a befutók között voltak. A nemzetközi nomenklatúra sem egységes: a „social farming” és a „care farm” a leginkább használatos elnevezés, de a „multifunctional agriculture” és a „farming for health” is elő- fordul. A hazai szakértői grémium végül a „szociális farm” megjelölést fogadta el, így ezen kifejezést használjuk a modell összesítő elnevezésére. A szociális farm definíciója esetében is a végleges formátum szerves fejlődésen ment keresztül. "

"A szociális farmnak három altípusát különböztetjük meg: 

Rehabilitációs Farm, vagy szociális / rehabilitációs célú gazdaság: fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása a szociális intézmény keretei között folytatott foglalkoztatás keretében. 

Gondoskodó Farm, vagy gondoskodó gazdaság: fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása mezőgazdasági tevékenységet végzők által, a mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén. 

Társadalmi Farm, vagy együttműködő gazdaság: fő jellemzője a szemléletformá- lás egy meghatározott személyi kör részére és/vagy foglalkoztatásba történő bevonás mezőgazdasági tevékenységet végző személyek mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén."

"A „Szociális Farm” modell elsősorban egy stratégiai modell, melynek célja valamilyen jelenség összefüggéseinek demonstrációja, tudományos kutatási vagy oktatási, esetleg álláspontkifejtési célból. Ugyanakkor magán viseli a taktikai modell stílusjegyeit, melynek célja valamilyen gyakorlati jellegű probléma megoldása kapcsán predikciók (megalapozott jóslatok, prognózisok, előrejelzések) készítése. 

A „Szociális Farm” modell három fő elemből épül fel.

A szociális farm tehát egy gyűjtőfogalom, a rehabilitációs, gondoskodó és társadalmi farmok által képviselt lehetőségek együttes kifejezése. 

A külföldi és kevés hazai tapasztalat az, hogy először a tevékenység egy-két szignifikánsabb célcsoporttal elindul, majd rövid időn belül mindhárom farmtípusból egy-egy kis szelettel gazdagodik a gazdaság portfóliója. 

Lehetnek egyedi speciális célcsoportra fókuszáló példák: pl. autista majorság vagy drogrehabilitációs farm, de ez csak tovább színesíti a palettát. 

Többnyire először egyszerűbben bevonható célcsoporttal kezdenek a gazdák, majd a tapasztalatok után további célcsoportok irányába is nyitnak. 

A három kategória elkülönítése igazából akkor lenne érdekes, ha pl. az egyes kategóriákba sorolt célcsoporti személyek bevonása után eltérő fejkvóta alapú támogatás lenne. A felvázolt modell természetesen nem az egyetlen lehetséges, tesztelni szükséges. 

Ha a modell úgy viselkedik, ahogyan a modellezni kívánt rendszer vagy objektum, (tehát a feltételezések egybevágnak a közvetlen tapasztalatokkal) akkor azt mondhatjuk, hogy a modell jó (céljának megfelelő keretek között használható), ha azonban eltér attól, akkor a modellt tovább kell fejleszteni vagy el kell vetni. 

Ez akkor történhet meg, ha modellkísérleti programok indulnak, és azok tapasztalatai alapján fog megtörténni az elemző munka."