Vendégek voltunk a StrázsaTanya szociális szövetkezetben

Meghívást kaptunk egy olyan projekthez amit a StrázsaTanya vezetői révén is,ertünk meg Ők azok, akik a miskolci Szimbiózis Alapitvány elnöke a Jakubinyi László révén - többéves kutatás után - meghírdetett projektben résztvesznek. 

Pontosítva a Szociális Farm projektről van szó, amelynek alkalmazásával az erdélyi tájegységekben felmerülő kiöregedés, a sok problémás felnőtt, gyermek mindennapi életbázisa végérvényesen és hosszútávon megoldódható.

A StrázsaTanya Szabadszállás mellett az alsószölősi tanyák között lelhető fel (http://strazsatanya.com/blog/), ( http://www.strazsatanya.com/) , ( https://www.facebook.com/strazsa.tanya?ref=ts&fref=ts ).

Eddig nagyon sok hátrányoshelyzetű gyermeket fogadtak és mára már egy fogalommá vált a mindenre kiterjedő munkájuk eredményesége-

Valószínű, hogy Szimbiózis Alapitványhoz jelentkezett több mint negyven jelentkező közül ők lettek kiválasztva , akik aztán a SzociálisFarm projektben az alapitvány partnerei csapatába lettek kiválasztva.

A StrázsaTanya vezetőivel folytatott megbeszéléseink alapján kidomborodott egyfajta együttműködési lehetőség a két alakulat között. Alább közreadjuk a rendezvényen készült fényképeket:

„Szociális Farm Roadshow -2016. március 21.” albumba. március 23., 21:02 ·

Gyönyörű napsütés, hangulatos környezet, finom falatok várták a miskolci Szimbiózis Alapítvány rendezvényére érkezőket. A Szociális Farmok létrehozása Magyarországon c. tájékoztató programnak a Dél-Alföldi Régióban a STRÁZSA TANYA adott helyet. Az eseményen 42 szervezettől közel 65 fő vett részt. smile hangulatjel A szervezők és a résztvevők is gratuláltak a jó hangulatú rendezvény megvalósítóinak!!!

smile hangulatjel

+34

 (HZ, )    

Békés és Áldott Húsvéti Ünnepeket kivánunk minden kedves olvasónknak!

Szociális mezőgazdaság - Szociális Fam

Napjainban egyre több olyan kezdeményezés jön létre amelyben a szociális mezőgazdasági munka felértékelődik, de vajon honnan és hogyan alakulhattak ki ennek a elvnek az alapjai. Alább közredjuk a Josiane Willems véleményézését amit az Európai Gazdasági ás Szociális Bizottságban - e forum elnökeként - "szociális mezőgazdaságként" bemutatott. (ESZ)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 

Rue Belliard/Belliardstraat 99 — 1040 Bruxelles/Brussel — BELGIQUE/BELGIË 

Tel. +32 25469011 — Fax +32 25134893 — Internet: http://www.eesc.europa.eu Brüsszel, 2012. december 12. 

NAT/539 Szociális mezőgazdaság 

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

VÉLEMÉNYE 

Szociális mezőgazdaság: „zöld gondozás”, szociális és egészségügyi politikák 

(saját kezdeményezésű vélemény) 

Előadó: Josiane WILLEMS 

2012. január 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Szociális mezőgazdaság: „zöld gondozás”, szociális és egészségügyi politikák.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2012. november 22-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12–13-án tartott, 485. plenáris ülésén (a december 12-i ülésnapon) 124 szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

*

* *

1. Következtetések és ajánlások

1.1 A szociális mezőgazdaság innovatív megközelítés, amely két koncepciót kapcsol össze: egyrészt a többfunkciós mezőgazdaságot, másrészt a helyi szintű szociális szolgáltatásokat, illetve az egészségügyi ellátást. A mezőgazdasági termelés keretében hozzájárul a sajátos szükségletekkel rendelkező személyek jólétéhez és társadalmi integrációjához. A szociális mezőgazdaság növekvő jelentősége arra késztette az EGSZB-t, hogy saját kezdeményezésű véleményt dolgozzon ki e témában.

1.2 A szociális mezőgazdaság olyan formákban terjedt el egész Európában, amelyek közös jellemzőkkel is rendelkeznek, ugyanakkor a megközelítés, a más ágazatokhoz való kapcsolódás és a finanszírozás szempontjából különböznek.

1.3 Ennek ellenére szükség van a szociális mezőgazdaság európai szintű definíciójára, hogy meg tudjuk határozni az abba tartozó tevékenységeket, valamint hogy felállítsunk egy keretet és meghatározzuk azokat a kritériumokat – beleértve a minőségi követelményeket is –, amelyeknek a tevékenységeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy a különböző politikák címén támogathatóak legyenek. Ez a definíció azonban nem lehet túlzott mértékben korlátozó jellegű, nehogy merev korlátok közé szorítson egy állandóan változó realitást.

1.4 A szociális mezőgazdaságra vonatkozóan nem létezik szabályozási keret sem uniós, sem nemzeti szinten, ennek következtében nincsenek összehangolva a különböző politikák, illetve az érintett intézmények. Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós intézményeknek, valamint a regionális és nemzeti hatóságoknak és intézményeknek ösztönözniük és támogatniuk kellene a szociális mezőgazdaságot azáltal, hogy megfelelő és előnyös szabályozási keretet állítanak fel, és meghozzák a következőkben leírt intézkedéseket.

1.5 Mivel a szociális mezőgazdaság területén csupán kevés és részleges statisztika áll rendelkezésre, az EGSZB szerint célszerű volna egy olyan statisztikai kutatási programot indítani, amely feltérképezi és mélyrehatóbban elemzi, hogy mely tagállamokban és milyen különböző formákban van jelen a szociális mezőgazdaság. Ezt az adatbázist ki lehetne terjeszteni, hogy minden egyes tagállamot ösztönözzenek arra, hogy kutatási programokat indítsanak.

1.6 A szociális mezőgazdaságot alá kell támasztani különböző területekre kiterjedő interdiszciplináris kutatások révén, hogy érvényesítsük a gyakorlati eredményeket, hogy különböző (szociális, gazdasági, egészségügyi, személyes stb.) szemszögből megvizsgáljuk a szociális mezőgazdaság hatását és az előnyeit, valamint hogy biztosítsuk a gyakorlatban szerzett ismeretek terjesztését. Ennek érdekében a következő, a 2014–2020 közötti időszakra szóló „Horizont 2020” keretprogramon belül ösztönözni és növelni kell azokat az együttműködésre irányuló erőfeszítéseket, amelyeket európai szinten, a SoFar projektek és a COST Action kezdeményezés keretében vállaltak.

1.7 Az EGSZB fontosnak tartja továbbá, hogy szociális mezőgazdasági hálózatokat hozzanak létre és erősítsenek meg, hogy ezáltal megosszák a levont tanulságokat, tapasztalatot cseréljenek és növeljék a tudatosságot. Egyébiránt kívánatos lenne a szociális mezőgazdaság érdekeinek közös politikai képviselete és egy európai szintű csúcsszervezet létrehozása. Ez megerősítené nemcsak az érintettek közötti eszmecserét, hanem a civil társadalmi szervezetek szerepét is. 

1.8 Ezen túlmenően, a minőség és a képességek magas szintjének biztosítása érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani a szociális mezőgazdasági tevékenységekben részt vevők képzésére – mind a szolgáltatást nyújtókat, mind a sajátos szükségletekkel rendelkező személyeket és az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevőket illetően. 

1.9 A szociális mezőgazdaságnak az egész Európára kiterjedő fejlődése érdekében kedvező környezetre, a civil társadalom nagyobb fokú részvételére, valamint arra van szükség, hogy a különböző politikaterületek és a közigazgatási ágazatok (egészségügy/szociális ügyek/mezőgazdaság/foglalkoztatás) európai, nemzeti, regionális és helyi szinten gyümölcsöző együttműködést folytassanak. Más szóval: az állami hatóságoknak el kellene ismerniük a szociális mezőgazdaságot, és célzott módon támogatniuk kellene azáltal, hogy biztosítják olyan pénzügyi eszközökhöz való fenntartható hozzáférését, amelyek az ilyen jellegű mezőgazdaság különböző aspektusait fedezik.

1.10 Hasonlóképpen célszerű volna, ha az Európai Bizottság létrehozna egy állandó struktúrát, amely egybegyűjti az összes érintett főtitkárságot. Hasonló intézkedéseket hozhatnának az egyes tagállamok is. Ezen túlmenően az Európai Bizottságnak ösztönöznie kellene, hogy készítsenek összehasonlító tanulmányt a tagállamok szociális védelmi rendszereiről és azok költségeiről, hogy ezáltal nagyobb megtakarításokat érhessenek el a szociális mezőgazdasági projektek keretében.

1.11 Az EGSZB örömmel állapítja meg, hogy az Európai Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló javaslatai új távlatokat nyitnak meg a szociális mezőgazdaság előtt. Ugyanakkor továbbra is szükségesnek tűnik, hogy a szóban forgó tevékenység a következő programidőszak során nagyobb mértékű támogatást kapjon. E tekintetben az EU-nak és a tagállamoknak össze kellene hangolniuk a szociális mezőgazdaságot érintő egyes politikaterületeket. Az EGSZB szerint a tagállamoknak és az európai alapok kezelésével megbízott és azokért felelős különböző (nemzeti és közösségi) hatóságoknak szorosabbra kellene fonniuk az együttműködést, hogy megszüntessék a strukturális alapokhoz való hozzáférés előtt álló akadályokat, és elősegítsék a helyi szereplők hozzáférését.

1.12 A közös stratégiai keret lehetővé teszi különböző források kombinálását a több forrásból való finanszírozási stratégia keretében. Ebben a kontextusban az Európai Bizottságnak ösztönöznie kellene a tagállamokat arra, hogy említsék meg programterveikben a szociális mezőgazdaságot, és hogy az összehangolt megközelítés szellemében dolgozzanak ki olyan célzott programokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ez az ágazat jobban ki tudja használni a különböző strukturális alapokat. Egy másik lehetőség lenne, ha a szociális mezőgazdaságot célzó tematikus alprogramokat terveznénk, vagy ha folytatnánk az e területre vonatkozó LEADER-projektek támogatását.

2. Általános megjegyzések

2.1 A szociális mezőgazdaság a 20. század vége óta szinte minden európai vidéki térségben elterjedt, mint új gazdaságilag fenntartható gyakorlat, és folyamatosan gyűlnek a tapasztalatok e területen. E tevékenységek összességét a „szociális mezőgazdaság” kifejezés foglalja magába; de használatosak még a „farming for health” [egészségpromóciós farm], „care farming” [gondozói farm], „green care” [zöld gondozás] és a „green therapies” [zöld terápiák] kifejezések is a szóban forgó tevékenységek leírására. Ezen kifejezések mindegyike különböző gyakorlatokra vagy tevékenységekre utal az ápolás, a társadalomba való visszailleszkedés, a hátrányos helyzetűek képzése és rehabilitációja vagy a sajátos szükségletekkel rendelkező személyek képzése területén. Ezek a tevékenységek amellett, hogy lehetővé teszik a nehézségekkel küzdő személyek számára, hogy újra kapcsolódjanak egy termelői tevékenységhez és a természethez, hozzájárulnak a jóllétükhöz, az egészségügyi állapotuk javításához és társadalmi integrációjukhoz; könnyebbé teszik számukra a tanulást, növelik önbecsülésüket, ezáltal pedig a társadalmi életben való részvételüket.

A szociális mezőgazdaság ebben az értelemben innovatív megközelítés, amely két koncepciót köt össze: a többfunkciós mezőgazdaságot valamint a helyi szintű szociális szolgáltatásokat, illetve egészségügyi ellátást. Egyrészt szorosan kapcsolódik a mezőgazdaság többfunkciós természetéhez, és teljes mértékben illeszkedik a vidékfejlesztés koncepciójába, lehetővé téve a gazdálkodóknak jövedelmeik diverzifikálását. Másrészt jótékony hatású a társadalom számára, mivel szociális szolgáltatásokat nyújt, és javítja a létező szolgáltatásokat a vidéki területek lakói javára azáltal, hogy a legszélesebb értelemben véve kiaknázza a mezőgazdasági és vidéki forrásokat. 

2.2 Jóllehet a szociális mezőgazdasági gyakorlatok Európában számos hasonlóságot mutatnak abból a szempontból, hogy szorosan kapcsolódnak a hagyományos vidéki gazdasági tevékenységekhez, és jelen vannak a mezőgazdasági üzemekben (biofarmok, „nagy munkaerőigény”, erőteljes többfunkciós jelleg, nyitottság a környező területek iránt, magas diverzifikációs és rugalmassági szint), ugyanakkor országonként – történelmük, megközelítésük és irányuk szerint – számos dologban eltérnek egymástól. Tudván, hogy a megközelítések különfélék, összességében három fő megközelítés körvonalazható:

· intézményi megközelítés, amelyben meghatározó szerepet kapnak az állami/egészségügyi intézmények (főként Németországban, Franciaországban, Írországban, Szlovéniában),

· a terápiás farmokon alapuló magánjellegű megközelítés (főként Hollandiában, Belgium flandriai részén),

· a szociális szövetkezeteken és a magánfarmokon alapuló vegyes megközelítés (főként Olaszországban).

2.3 Az irányultságok szintén különbözőek: Olaszországban és Franciaországban a szociális mezőgazdaság főként a szociális és ellátási/ápolási ágazathoz kapcsolódik, Hollandiában az egészségügyi rendszerhez áll közelebb, Flandriában a mezőgazdasághoz, Németországban, Nagy-Britanniában, Írországban és Szlovéniában pedig a szociális/egészségügyi ágazat és az egészségügyi ágazat között határozható meg.

2.4 A finanszírozási megoldások országonként változnak:

· közprojektek és karitatív tevékenységek, amelyek az önkéntesek szervezeteire (Olaszország, Franciaország) és szociális szövetkezetekre (Franciaország) támaszkodnak,

· állami források (az egészségügyi/ápolási/oktatási ágazatok), állami struktúrák (Németország, Írország, Szlovénia), mezőgazdasági üzemek (Hollandia) vagy szociális szövetkezetek (Olaszország) számára,

· vidékfejlesztési politika, amelynek célja a szociális farmok elindításának és fejlesztésének támogatása a 2007–2013 közötti programidőszak során (Olaszország),

· a méltányos termékek élelmiszerpiacokra való közvetlen eljutása és közvetlen értékesítése (Franciaország, Olaszország).

A finanszírozási módok a valóságban azonban gyakran még különfélébbek és összetettebbek.

2.5 A szociális mezőgazdaság számos formában létezik. Beszélhetünk magánkézben levő mezőgazdasági üzemekről, amelyeket magánvállalkozó irányít, aki számára a szociális mezőgazdaság a piacot célzó bevett termelés mellett lehetővé teszi jövedelemforrásainak diverzifikálását, de lehet szó vállalkozásokról, szociális szövetkezetekről, egyesületekről, alapítványokról – vagyis nonprofit szervezetekről – is. A szociális mezőgazdaság más esetekben állami szervezetek vagy az egészségügyi ágazat ügynökségei alá tartozik, jóllehet a mezőgazdasági üzemekben valósul meg.

3. A szociális mezőgazdaság meghatározása

3.1 Nem könnyű meghatározni a szociális mezőgazdaság fogalmát, mivel különböző gyakorlatok széles körét foglalja magába. Szükséges azonban, hogy európai szinten definiálva legyen a szociális mezőgazdaság fogalma, hogy meg tudjuk határozni az abba tartozó tevékenységeket, valamint hogy felállítsunk egy keretet és meghatározzuk azokat a kritériumokat – a minőséget érintően is –, amelyeknek a tevékenységeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy a különböző politikák címén támogathatóak legyenek. Ez a definíció azonban nem lehet túlzott mértékben korlátozó jellegű, nehogy merev korlátok közé szorítson egy állandóan változó realitást. Épp ellenkezőleg: olyan keretet kell javasolni, amely rendelkezik a szükséges rugalmassággal ahhoz, hogy egybefogja a szociális mezőgazdaság számos tevékenységét és alulról induló megközelítését.

3.2 Még ha a szociális mezőgazdaság körébe tartozó tevékenységek rendkívül különfélék is, két dologban mindig megegyeznek: a) a tevékenységekre mezőgazdasági üzem keretében kerül sor, és b) ezek az ideiglenesen vagy állandó jelleggel sajátos szükségletekkel rendelkező személyeket célozzák – beleértve az oktatás területét is. Ezáltal a szociális mezőgazdaság nemcsak a személyek jóllétéhez és kiteljesedéséhez járul hozzá, hanem a vidéki területek fejlesztéséhez, valamint a városi és vidéki területek közötti jobb kapcsolatokhoz is.

3.3 A szociális mezőgazdaságot (a tudomány és a technológia területére vonatkozó európai együttműködés COST Action 866 jelű, Green Care [Zöld gondozás] című kezdeményezésében foglalt definíciónak megfelelően) első lépésben tehát olyan tevékenységek összességeként lehetne meghatározni, amelyek – növényi és állati – mezőgazdasági forrásokat használnak fel vidéki vagy városkörnyéki övezetekben olyan szociális szolgáltatások létrehozására, mint a rehabilitáció, a terápia, a védett munkahelyek, az egész életen át tartó tanulás és a társadalmi integrációhoz hozzájáruló más tevékenységek. Ennek megfelelően a cél többek között azt, hogy egy mezőgazdasági üzem keretén belül megteremtsék azokat a feltételeket, amelyeknek köszönhetően a sajátos szükségletekkel rendelkező személyek részt tudnak venni a farm mindennapi tevékenységeiben, hogy így biztosítsák e személyek fejlődését és előrejutását, valamint hogy javítsanak jóllétükön.

3.4 Jelenleg a szociális mezőgazdaság négy fő területét különböztethetjük meg: 

a) rehabilitációs és terápiás tevékenységek 

b) munkaerő-piaci és társadalmi integráció

c) pedagógiai tevékenységek

d) személyes ápolás.

4. A jogi keret hiánya közösségi és nemzeti szinten

4.1 A szociális mezőgazdaság az azon belüli terápiás tevékenységek, valamint a munkaerő-piaci, társadalmi és képzésbeli integráció révén tagadhatatlanul magas értéket képviselő közszolgáltatásokat nyújt, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Egyébiránt a tevékenységek saját maga által generált diverzifikációja révén és az abból eredő dinamizmusa révén jelentős hatással lehet a helyi fejlődésre.

4.2 Alulról felfelé építkező folyamatot követve számos e területre vonatkozó tapasztalat látott napvilágot, ennek nyomán helyi hálózatok jöttek létre, amelyek a területek globális fejlődéséhez vezettek. Ezek azok az indokok, amelyek alapján a szociális mezőgazdaság megfelel az OECD „Az új vidéki paradigma” című kiadványának (2006.), és amelyek alapján kifejezetten megemlítésre kerül „A vidéki politikára vonatkozó vizsgálatokban”, amelyek az OECD-országokat érintik (például Olaszországot). A szociális mezőgazdaságot az OECD által 2009-ben, Québecben rendezett vidékfejlesztési konferencián is tanulmányozták. Ennek kapcsán elmondható, hogy a szociális mezőgazdaság területére vonatkozó kezdeményezések finanszírozását a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló vidékfejlesztési politikák (a III. tengely és a IV. tengely: LEADER program) és a társadalmi integrációt célzó intézkedés címén az Európai Szociális Alap biztosítja.

4.3 A szociális mezőgazdaságban rejlő lehetőségek felismerése egyre fontosabbá válik minden szinten, valamint az agrárszervezetek, a helyi közösségek éppúgy, mint a szociális és egészségügyi intézmények friss szemmel tekintenek a szociális mezőgazdaságra. Ugyanakkor csupán néhány állam vezetett be ágazati szabályozást nemzeti vagy regionális szinten (Franciaország, Olaszország, Hollandia). Egyébiránt mindenütt azt tapasztaljuk, hogy nincs kapcsolat a szociális mezőgazdaságot érintő különböző politikák és/vagy intézmények között.

Ugyanakkor a szociális mezőgazdaság szereplői szerveződésbe kezdtek, hogy megosszák tapasztalataikat, és el kell ismerni, hogy lényeges szerepet töltenek be a szociális mezőgazdaságban tevékenykedők spontán szerveződő hálózatai.

4.4 Az Európai Bizottság az utóbbi években elindított néhány kezdeményezést ezeknek a tevékenységeknek a támogatására, nevezetesen a COST Action 866 jelű fellépést a zöld gondozás területén és a SoFar projektet (az Európai Bizottság által a hatodik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramon belül finanszírozott kezdeményezés). 2009 decemberében 7 tagállam tematikus kezdeményezést indított az Európai Vidékfejlesztési Hálózat keretében, hogy megvizsgálja az EMVA által társfinanszírozott nemzeti és regionális vidékfejlesztési tervekben rejlő lehetőségeket és akadályokat. Németország (Prof. Thomas van Elsen) 2008-ban összefoglaló dokumentumot terjesztett elő a szociális mezőgazdaságról a SoFar projekt keretében. A dokumentumot 2009-ben aktualizálták.

5. Szükséges intézkedések

5.1 A szociális mezőgazdaság közösségi szintű elismerése és szabályozási keret létrehozása 

5.1.1 Figyelembe véve, hogy a szociális mezőgazdaság közjavakat termel és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a közösségi szerveknek és a kormányoknak ösztönözniük és támogatniuk kellene. Ebbe beletartozik az is, hogy különböző szinteken megfelelő és előnyös szabályozási keretet hoznak létre, elismerik a szociális mezőgazdaság által képviselt többletértéket, javítják a szociális mezőgazdaság irányítását, de ide tartozik az is, hogy biztosítják a kedvező környezetet, valamint a különböző politikaterületek és közigazgatási területek (egészségügyi/szociális/mezőgazdasági/oktatásügyi) közötti gyümölcsöző együttműködést európai, nemzeti, regionális és helyi szinten. Egyébiránt kívánatos volna még az állami hatóságok oldaláról nyújtott célzott támogatás, a strukturális alapok integrált végrehajtása a szociális mezőgazdaság javára, az interdiszciplináris kutatások ösztönzése és támogatása, a kommunikáció megerősítése és a tapasztalatok cseréje.

5.1.2 A szabályozási keret létrehozásakor különös figyelmet kell fordítani a szociális mezőgazdaság minőségére vonatkozó kérdésekre, és meg kell határozni azokat az általános kritériumokat, beleértve a minőségi kritériumokat is, amelyeknek a tevékenységeknek meg kell felelniük. Hasonlóképpen meg kell hozni a szociális mezőgazdasági tevékenységek megfelelő nyomon követését biztosító intézkedéseket is.

5.1.3 Ezen túlmenően célszerű lenne, ha az Európai Bizottság valamennyi érintett főigazgatóság részvételével létrehozna egy olyan állandó struktúrát, amely ösztönözné, nyomon követné és koordinálná a szociális mezőgazdaság Európán belüli fejlődését. Hasonló struktúrákat lehetne felállítani az egyes tagállamokban.

5.2 EU-s szintű adatbázis létrehozása

Noha a szociális mezőgazdaság területén tevékenykedő mezőgazdasági üzemek száma minden országban növekszik, ezek a mezőgazdasági üzemek teljes számának általánosan kevesebb mint 1%-át adják. Ugyanakkor a szociális mezőgazdaságra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák nem teljesek, és számuk kevés. Hasznos lenne tehát európai szintű statisztikai kutatási programot indítani, amely felméri és közelebbről megvizsgálja a szociális mezőgazdaság európai jelenlétét és irányultságait. Az Európai Bizottság kiterjeszthetné ezt az adatbázist annak érdekében, hogy az egyes tagállamokat kutatási programok indítására ösztönözze.

5.3 A szociális mezőgazdaság kutatási programokba történő felvételének a támogatása

5.3.1 Ösztönözni és fejleszteni kellene a SoFar és a zöld gondozás területére vonatkozó Cost Action 866 projekt által elindított európai együttműködést. Nagyon fontos ugyanis a tudományos, szakmai és gyakorlati ismeretek szerzése és cseréje Európa-szerte.

A mélyrehatóbb elemzések elvégzéséhez a szociális mezőgazdaság a terápia és az orvostudomány, a mezőgazdaságon belüli szociális foglalkoztatás, valamint a mezőgazdaság és képzés területeire kiterjedő kutatások támogatására szorul. Ezeket a kutatásokat a terepmunkával szoros együttműködésben kell lefolytatni. A növények és állatok bevonásával végzett terápiák során elért pozitív gyakorlati eredményeket szigorú tudományos elemzéseknek kell igazolniuk ahhoz, hogy orvosi körökben elismerjék őket. Dokumentálni kell az olyan kísérletek során levont tanulságokat, amelyek azt vizsgálják, hogy mennyire eredményes a szóban forgó személyek beilleszkedése a farm körüli tevékenységek mindennapi és éves ritmusába, és fel kell használni ezeket a szociális mezőgazdaság további fejlesztéséhez.

5.3.2 A szociális mezőgazdaság hatását és előnyeit különböző szempontból (szociális, gazdasági, egészségügyi, személyes) elemző interdiszciplináris kutatás, amely biztosítja a tapasztalatokból nyert ismeretek átadását és egybegyűjti az adott terület szereplőit, újító gondolatok megszületését eredményezheti, és megerősítheti a szociális mezőgazdaság melletti elköteleződést. A kísérleti projektek tudományos támogatása hozzájárulhat az egyéni vagy közös vállalkozásokon alapuló, minden régióra érvényes modellek kifejlesztéséhez. Interdiszciplináris tanulmányokat és kutatásokat kellene végezni a szociális mezőgazdaság hatásainak vizsgálatához, egyrészt az egészségbiztosítási rendszerek szempontjából esetlegesen jelentkező megtakarításokat illetően, másrészt pedig a szociális mezőgazdasági szolgáltatásokból részesülők egészségének és jóllétének javítását illetően. Ezek a szempontok már szerepeltek bizonyos országok – különösen Hollandia – vizsgálataiban és tanulmányaiban.

5.3.3 Ezek a kutatások helyt kaphatnának a jövőbeli „Horizont 2020” keretprogramban (2014–2020), mivel az figyelembe veszi a szociális szempontokat a kutatás és az innováció területén. Rendkívül kívánatos volna, hogy a szociális mezőgazdaságot a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül koordinálják és támogassák, mivel ez a program megkönnyíthetné a mezőgazdaság e típusához kapcsolódó különböző tudományterületek kutatói közötti találkozókat és eszmecseréket.

5.4 A szociális mezőgazdaság képzési programokba történő felvételének támogatása

A minőség és a képességek magas színvonalának biztosítása érdekében a szociális mezőgazdasági tevékenységeken belül különösen nagy figyelmet kell fordítani a résztvevők – mind a szolgáltatást nyújtók, mind a szolgáltatást igénybe vevők – képzésére. Ezért a képzési és kutatóintézetekkel szoros együttműködésben folyamatos képzési programokat kellene kidolgozni és kínálni, hogy biztosítsuk a vállalkozások vezetőinek és a szociális mezőgazdaság kedvezményezettjeivel foglalkozó munkatársaiknak a magas szintű szaktudását. Hasonlóképpen meg kell vizsgálni és létre kell hozni a szociális mezőgazdaság kedvezményezettjei számára biztosítható képzési lehetőségeket is.

5.5 A civil társadalom és a hálózatépítés szerepének megerősítése

5.5.1 Az innovatív szociális mezőgazdasági projektek gyakran egymástól elszigetelten fejlődnek ki, anélkül, hogy tudomásuk lenne hasonló projektekről, vagy hogy tapasztalatot cserélnének velük. Márpedig rendkívül lényeges a szociális mezőgazdasági hálózatok létrehozása és megerősítése, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, hozzájáruljanak a különböző projektek megismertetéséhez, és hogy hasznosítsák a bevált gyakorlatokat. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat keretében megtették az első lépést ebbe az irányba. A hálózatoknak ezt a típusát meg kellene erősíteni. 

5.5.2 Hasonlóképpen elő kellene mozdítani az együttműködést, a közös kiadványokat és az interneten való jelenlétet.

5.5.3 Egyébiránt célszerű lenne erőfeszítéseket tenni a szociális mezőgazdaság érdekeinek közös politikai képviselete és egy európai szintű csúcsszervezet létrehozása érdekében. Egy ilyen szervezet – amely magában foglalná a civil társadalmat is – megkönnyíthetné a szociális mezőgazdaság szereplői közötti eszmecserét, és segíthetné őket mind technikai, mind pedig adminisztratív téren, egyúttal ügyelhetne a szociális mezőgazdaság érdekeinek politikai szintű előmozdítására is. E szempontból fontos szerepük van a mezőgazdasági szervezeteknek.

5.5.4 Mindezen tevékenységeket az új vidékfejlesztési politika (2014–2020) keretében lehetne ütemezni és végrehajtani, és különösen az Európai Vidékfejlesztési Hálózatra és a tagállamok vidékfejlesztési hálózataira lehetne alapozni. Ezáltal kiterjesztenék más tagállamokra is a fentiekben említett szociális mezőgazdaságra vonatkozó tematikus kezdeményezést.

5.6 A szociális mezőgazdaság felvétele a fenntartható fejlődési stratégiába és a közös stratégiai keretbe

5.6.1 A szociális mezőgazdaság a jelenlegi vidékfejlesztési politika keretén belül részesült bizonyos támogatásban, főként a III. tengely (diverzifikáció) és a IV. tengely (LEADER) keretében, valamint „társadalmi integráció” címén az ESZA keretében. Viszont ha elismernék, hogy a szociális mezőgazdaság a vidéki gazdaság fejlesztésének egyik összetevője, akkor részesülhetne az európai strukturális alapok (EMVA, ESZA, ERFA) által támogatott és finanszírozott valamennyi tevékenységből, és ezáltal hozzáférhetne új finanszírozási forrásokhoz.

5.6.2 Bár az Európai Bizottságnak a strukturális alapok következő programidőszakára szóló javaslatai nyitnak valamiféle új távlatokat – mivelhogy a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi integráció, csakúgy mint a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja e politika kifejezett célkitűzései között szerepelnek (és a szociális mezőgazdaságon belül ideálisan kombinálhatóak) –, mégis szükségesnek tűnik, hogy erőteljesebben hangsúlyozzuk a szociális mezőgazdaság szerepét mind a következő programidőszakban, mind a partnerségi szerződésben, hogy még nagyobb támogatásban részesüljön. E tekintetben az EU-nak és a tagállamoknak koordinálniuk kellene a szociális mezőgazdaságot érintő különböző politikai intézkedések alkalmazását. Az EGSZB szerint a tagállamoknak, valamint az európai alapok kezelésével megbízott és azokért felelős különböző (nemzeti és közösségi) hatóságoknak szorosabbra kellene fonniuk az együttműködésüket, hogy megszüntessék a strukturális alapokhoz való hozzáférés előtt álló akadályokat, és elősegítsék a helyi szereplők hozzáférését. 

5.6.3 Az új programozási keret lehetővé teszi a szociális mezőgazdaság számára, hogy több alapból és több éven keresztül biztosítson magának finanszírozást. A közös stratégiai keret megengedi különböző források összekapcsolását a több forrásból való finanszírozási stratégia keretében. A tagállamokat ösztönözni kellene arra, hogy említsék meg programterveikben a szociális mezőgazdaságot, és dolgozzanak ki olyan célzott programokat, amelyek lehetővé teszik ezen ágazat számára a különböző strukturális alapok jobb kihasználását. Valóban döntő fontosságú, hogy meggyőzzük a nemzeti és helyi hatóságokat arról, hogy ténylegesen éljenek ilyen finanszírozási lehetőségekkel.

Figyelembe véve a többdimenziós és többfunkciós jellegét, a szociális mezőgazdaság és az érintett szereplők nagymértékben hasznot húzhatnának egy ténylegesen integrált megközelítésből, amely elősegítené és jobban koordinálná a különböző alapok igénybevételét, valamint az azokhoz kapcsolódó eljárásokat és az ügyintézést.

5.6.4 Ennek érdekében rendkívül hasznos lenne a vidékfejlesztés keretében egy a tagállamoknak szóló kommunikációs politikát kialakítani, amely kiterjedne a nyomonkövetési és jelentéstételi tevékenységekre is. Egy másik lehetőség lenne a 8. cikknek megfelelően tematikus alprogramokat tervezni, vagy a szociális mezőgazdaságot célzó Leader-projekteket megerősíteni.

5.6.5 Végül: a különböző főigazgatóságoknak szorosabban együtt kellene működniük annak érdekében, hogy a szociális mezőgazdaság könnyebben hozzáférjen valamennyi strukturális alaphoz, felszámolva azokat a nehézségeket, amelyek máig gátolják a gazdálkodókat a regionális politikai intézkedések kihasználásában.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 12-én

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke 

Staffan NILSSON 

Értékteremtés a Barát-hegy lábánál

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/ertekteremtes-barat-hegy-labanal

2015.12.03. / Paszternákné Tóth Júlia

A Miskolc külvárosában lévő majorságban sérült és ép emberek együtt gazdálkodnak. A kecskesajtot, szappant és kézműves termékeket kínáló bolt mellett, erdei iskolával, színes természetismereti programokkal és játszótérrel várják a látogatókat. 

Miskolcon, a Bükk-hegység lábánál elterülő Baráthegyi majorságot 2004–ben alapította aSzimbiózis Alapítvány. Az autista fiatalok számára kerestek olyan rehabilitációs lehetőséget, amely hasznos, értéket teremtő és egyben önfenntartó tevékenységet is nyújt. A farm pályázati pénzből valósult meg, s ma is javarészt pályázatokból tartja fenn magát az állami normatíva mellett. Hosszú távú cél az önfenntartás, ám ehhez jelenleg még nem adottak a lehetőségek.

A kezdetben csupán egy hétvégi házból álló birtokon sorra épültek a kiszolgáló épületek, a legutóbbi, a sajtműhelyt és az üzlethelyiséget is magában foglaló épületet ott jártamkor, november közepén adták át. Az öt hektáron számos tevékenységet végeznek. A száznál is több munkavállaló nagyjából 85%-a megváltozott munkaképességű; az autisták mellett siket, nagyothalló, értelmileg akadályozott és kerekesszékes munkatársuk is van. A majorságban található lakóotthon mind a 14 lakója is foglalkoztatott.

A majorságban eltöltött délelőtt során betekinthettem szinte az összes tevékenységbe. A rehabilitációs farmon Kovácsné Ferencsák Zita, majorságvezető kalauzolt végig. Mellette egy nagyothalló munkatárs, a sajtmanufaktúrában dolgozó Julcsi is segített az eligazodásban.

A rehabilitációs és szociális farm olyan társadalmi funciókkal kiegészülő mezőgazdasági modell, amely a hagyományos agrártevékenységeket a szociális hálóba integrálja. Vagyis az egyes tevékenységeket rehabilitációs, oktatási, alternatív turisztikai céllal kapcsolja össze. A szociális farmok emellett növelik a vidék megtartó erejét, hiszen helyben, a kisközösségekben képesek munkahelyet teremteni. Magyarországon az egyik első rehabilitációs gazdaság a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorsága.

Friss zöldség, gyümölcs és sajt készül

A farmon a kecskék létszáma folyamatosan gyarapszik, az állatok tejét a szappanfőzésnél és a sajtkészítésnél hasznosítják. Tejtermékeik, valamint a vegyszermentesen megtermelt gyümölcseik, szabadföldi és üvegházi zöldségeik a lakóotthonban élők szükségletein kívül az alapítvány a Szorgoskert Nonprofit Kft-jének konyháját is gazdagítják.

Innen szállítanak a miskolci Batyu-Téka étterembe, a saját fenntartású és külső szociális intézményekbe, szociális étkeztetésbe, egyéni megrendelőknek és a NAV miskolci irodáinak büféjébe is.

A most beinduló levendulatermesztés pedig a kézműves tevékenységeket hivatott kiszolgálni.

Saját tüzelőanyagot készítenek

A mezőgazdasági tevékenység mellett asztalosműhelyük is van, valamint fapellett- és brikettgyártó kisüzemük is. Az itt előállított fűtőanyaggal részben ki tudják váltani a majorság gázfűtését, s kis mennyiségben eladásra is tudnak termelni.

Az itt dolgozók kézműves ajándéktárgyai is rendkívül sokrétűek: merített papírból készült naptárak, gyertyák, textil- és fa ajándéktárgyak széles választékát találhatjuk.

Webshop, adventi vásár, piac

Az elkészült termékeket kézműves vásárokon értékesítik, mint például a Miskolci Adventenvagy a Kocsonyafesztiválon, de el szoktak jutni budapesti rendezvényekre is – az aktuális megjelenési felületről az alapítvány honlapján találunk információt.

A termékek Miskolcon a Batyu-Téka étteremben, a Búza téri piacon és a Baráthegyi Majorságban, vagy a Batyu-Téka étterem webshopjában is megvásárolhatók. Az egyes vásárokról hazatérve a fiatalok mindig nagy büszkeséggel és érdeklődéssel kérdezik, vajon az ő kezük munkája is gazdára talált-e. Természetesen én sem mehettem haza üres kézzel, karácsonyfánkat idén az ő munkájuk is díszítik majd.

- A majorság sajtjai megkapták az Élő Tisza és a Hír védjegyet is

- A majorság dolgozói szívesen teljesítenek egyéni és céges igényeket is, erről a szimbiozis.net oldalon és a szimbiozis@szimbiozis.netemailcímen kaphatunk felvilágosítást

- Az adventi programokhoz bejelentkezés szükséges, szintén a fenti címen

Szemléletformálás, érzékenyítés

A majorságnak van még egy, legalább ennyire hasznos „terméke”, ez pedig a diákokkal való kapcsolat, a fogyatékkal élők és az egészségesek összehozása, a társadalom érzékenyítése. Nyári táboraikba és erdei iskolájukba egész évben várják az általános iskolás csoportok jelentkezését. A diákok a fogyatékkal élő fiatalok segítségével betekintést nyernek a farm életébe, és be is vonják őket ezekbe a tevékenységekbe.

Emellett lehetőség van természetismereti órák tartására is. A nemrég átadott „mini diósgyőri várban” (Diósgyőri Interaktív Játszóvár) és az eredeti mongol jurtában a megváltozott munkaképességű fiatalok segítségével rendkívüli történelemórát is tartanak.

A középiskolás korcsoportot az iskolai közösségi szolgálat keretei között érik el. Több miskolci gimnáziummal évek óta együttműködnek. A közösségi órák keretében a gimnazista fiatalok az autista lakók rehabilitációs, szabadidős és munkatevékenységeiben is részt vesznek, testközelből tanulják meg, hogy igenis lehetséges együttműködés a fogyatékkal élők és az egészségesek között.

A majorság minden évben, így 2015-ben is készül egy mindenki számára nyitott adventi programsorozattal. Ennek során a látogatók szamárháton érkezhetnek a majorságba, ahol a vár és az istálló megtekintése után közös kézműves tevékenységben vehetnek részt.

Romaintegrációs szociális farm Szatmár megyében

http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/romaintegracios-szocialis-farm-szatmar-megyeben

Babos Krisztina | 2014.04.08. 

Romaintegrációs céllal létesítenek szociális farmot Szatmár megyében, ahol a hátrányos helyzetű cigány közösségek tagjai felügyelet mellett maguk termelhetnek zöldségeket, majd értékesíthetik is azokat – jelentette be Adrian Ştef, a megyei önkormányzat elnöke. 

Ştef az ügyben Svájc romániai nagykövetével, Jean Hubert Lebettel, Laczikó Enikővel, a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának államtitkárával, valamint Löchli Tündével, a szatmári egyházmegyei Caritas igazgatójával tárgyalt az ügyben.

A megbeszélést annak nyomán szervezték, hogy a svájci kormány által finanszírozott, szintén a romaintegrációt célzó másik projekt nyitórendezvényén nézeteltérés alakult ki az érintettek között arról, hogy a politikai szféra vagy a civil szervezetek tehetők felelősség a közel 25 éve zajló törekvések sikertelenségéért.

Cigányoknak szóló tévécsatorna indult

Beindult kedden az első, romáknak szóló televíziós adó Kolozsváron, amelyet egyelőre online követhetnek a nézők, néhány hónap múlva azonban a kábeltévé-szolgáltatók műsorába is bekerülhet – jelentette be Aurel Pascu, a projekt kezdeményezője. A 40 ezer euróból létrehozott Romanian Gipsy Reality csatorna sugárzását a Romák Nemzetközi Napja alkalmával kezdték el. „Eddig nem volt közvetlen kommunikáció a cigány közösségek és a média között, amely általában nem a valóságot közvetíti a közösségről. A csatorna révén így szeretnénk hozzájárulni a romák integrálásához” – magyarázta Pascu.

A svájci pályázat révén egyébként két Szatmár és egy Máramaros megyei roma közösség társadalmi beilleszkedését kívánják segíteni.

Az Adrian Ştef által most beharangozott projekt keretében a felek közösen hoznak létre egy farmot, ahol a romák a megtermelt javakat saját hasznukra értékesítik.

Löchli Tünde lapunknak elmondta: az ötletet azért is tarja hasznosnak, mert Németországban és Ausztriában már bevett gyakorlatról van szó, sőt már Romániában is létesült hasonló termelőegység a temesvári Caritas felügyelete alatt.

„Nem csak gazdasági célú társaságról beszélünk, hiszen a kezdeményezés szociális vetülete is igen hangsúlyos: a roma közösség tagjai rendet, felelősséget tanulhatnak.

A tevékenység tulajdonképpen munkaterápiaként is felfogható” – vélekedett a Caritas igazgatója. Hozzátette: az elképzelés jól kiegészíti majd az említett, Szatmár és Máramaros megyei integrációs projektet.

A szociális farmok együttműködése - Hálozati rendszerbe való tömörülés révén

http://szocialisfarm.hu/files/Szocialis%20Farm%20tanulmany%203.2.%20vegleges_nokorr.pdf

Dávid I. – Jakubinyi L. 

A működő vagy működésüket tervező szociális farmok kooperációja, számos előnnyel járhat, kialakulhat például beszerzési, értékesítési közösség, barter és csereügyleteket köthetnek egymással. Együttesen növelhetik versenyképességüket, csökkenthetik költségeiket, ki tudnak szolgálni nagyobb, folyamatosan jelentkező szükségleteket, szélesebb kínálatot tudnak nyújtani és tudásmegosztással segíthetik fejlődésüket. 

Az együttműködés területei lehetnek például: 

- információcsere – külső és belső információk összegyűjtése és a tagszervezetek számára történő eljuttatása, az egymástól való tanulás; információs anyagok, kiadványok készítése; 

- koordináció – segíti a közös tudáshoz való hozzáférést, és a közösbe történő beadást valamint ezek egyensúlyát, működteti a tapasztalatcsere platformokat, és fenntartja az aktivitást; 

- módszertani kézikönyvek készítése; 

- hálózati rendezvények szervezése (pl. konferencia, szakmai közösségben való-  érdemi párbeszéd, tudásbővítés, módszertani fejlesztés); 

- szakmai műhelyek szervezése; 

- kezdeményezések felkarolása, vagy ezekhez csatlakozás lehetőségének támogatása; 

- szabályozások véleményezése, szabályozási javaslatok készítése; 

- minőségbiztosítás – a hálózati tagok szakmai munkájának minőségi szinten tartása, emelése; 

- képzések szervezése referencia kiadása, amely egy pályázati lehetőség kapcsán a megfeleléshez szükséges (minőségbiztosítási feladatok esetén; 

- szakmai tanácsadói szolgáltatás – külső szakértő biztosítása speciális szakterületi igény esetében pl. PR-marketing, jog, pénzügyi tervezés, üzleti tervezés; 

- partneri kapcsolatok létrehozása a szociális farmot működtetők között o stratégiai jelleggel, o egy-egy projektre szólóan vagy o külső partnerekkel. 

Az együttműködést befolyásoló tényezők 

Az együttműködés akkor lehet sikeres, ha az együttműködő felek érdekeit szolgálja, közvetlen és közvetett hasznát élvezhetik és az összetartás több előnnyel jár, mint amennyi erő- feszítésbe kerül annak fenntartása. 

Fontos, hogy az aktivitás minden résztvevő részéről fennmaradjon. Naprakész információk álljanak rendelkezésükre, hogy az aktuális külső kihívásokra időben felkészülhessenek, a belső szolgáltatások megkönnyítsék a működésüket. 

Lényeges szempont, hogy az együttműködésért felelős munkatárs aktív és nyitott legyen, magatartásával, tevékenységével elősegítse a folyamatos fejlesztést. Az együttműködéshez szükséges feltételek 

Az együttműködés alapfeltétele, hogy legyen egy közösen elfogadott szakmai koncepció, amelyre egy stratégia épül. 

Azt követően kell, hogy kialakuljon a megfelelő kommunikációs rendszer, valamint az érdekeltség és ellenérdekeltség kezelésének a módja. 

A tevékenység rendszerben egyértelmű kell, hogy legyen: kinek mi a feladata és mi nem. Mik a belső szolgáltatások, és milyen feltételekkel vehetők igénybe. 

Mik és milyen módon történnek a kifelé végzett tevékenységek. 

Az együttműködés formája 

Többféle lehet és meghatározhatja az együttműködés tartalmát is. Lehet létrehozni egyesületet, szövetséget, de működhet más, hálózati formában is. Számos hazai és külföldi példa áll rendelkezésre, amely segíthet abban, hogy kiválasztásra kerüljön a társadalmi farmok együttműködésének megfelelő forma. 

Néhány példa a hasonló célokat megfogalmazó szervezetek együttműködésére: 

- 4M Hálózat – a 4M programok (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) magyarországi terjesztésével kezdte meg működését. Jelenleg 14 szervezet a tagja, a hálózat munkáját 3 térségi koordinátor és 1 hálózati koordinátor segíti. 

- Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége – 2004-ben alakult meg, 113 szervezet volt a tagja, 2012 óta nem aktív. 

- MUNKAESÉLY – A Munkaerőpiaci Szolgáltatók Országos Szövetsége 2008-ban jött létre a munkaerőpiaci szolgáltató szervezetek kezdeményezésére az EQUAL programok keretében történő tematikus hálózati együttműködést követően, önszerveződéssel. Egyesületként önálló jogi személy, jelenleg 29 tagszervezete van. 

- Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége – 200 tagszervezete van. Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzöv) – 44 tagszervezete van. 

Tervek országos hálózat létrehozására 

A jövőkép megvalósításához szükséges egy ágazatközi összefogás. A döntéshozók/ miniszté-riumok, a hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportokat segítő szervezetek és a gazdálkodók közötti együttműködés biztosításának érdekében tervezzük létrehozni a Magyar Szociális Farm Szövetséget. 2015 végére önálló jogi személyként jöhetne létre a Szövetség. 

Terveink szerint, elsődleges célja a szociális farmok hálózatának működtetése és fejlesztése, valamint a hazai szociális farmok ügyének képviselete lesz. 

A kooperáción kívül a szövetség munkája kiterjedhet az alábbiakra: Együttműködés döntéshozókkal, minisztériumokkal, egyéb szervezetekkel. 

A szociális farmok működtetéséhez szükséges képzések szervezése. 

Tudástár gondozása, fejlesztése. 

A szociális farmok különféle szereplői közötti együttműködés generálása, koordinációja. 

Minősítési rendszer, védjegy kidolgozása, tanúsítási eljárás biztosítása. 

Szociális farmok létrehozásához, működtetéséhez pályázati források, állami és uniós támogatások, egyéb finanszírozási lehetőségek felkutatása, lobbi tevékenység. 

Nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása, hazai és nemzetközi hálózati kapcsolódás biztosítása. 

Társadalmi kommunikáció, 

PR. Képzések 

A szociális farmok létrehozásához és működtetéséhez intenzív, gyakorlatorientált képzésekre van szükség. 

A különböző szakterületek találkozása során, a résztvevők egymás tanácsadói lehetnek: pl. a segítő szervezetek képviselői tanítják a gazdákat a célcsoport fogadására, míg az intézmények gazdaságának kialakításához a gazdák tapasztalatára lesz szükség. 

A képzések szervezésének gesztori szerepére kiválóan alkalmas lehet a Magyar Szociális Farm Szövetség, mely mintegy kamara működhet ebben a vonatkozásban. 

Nyilvánosság 

A szociális farmok nyilvánosságának biztosításához a Szimbiózis Alapítvány, mint a hálózatosodási folyamat gesztora átadja www.szocialisfarm.hu honlapot a leendő Magyar Szociális Farmszövetség számára. 

A szövetség, melynek tagjai elsősorban maguk a szociális farmok működtetői, határozzák majd meg a társadalmi kommunikáció gyakorlati megvalósítását. 

Együttműködés a szakpolitikával 

A jövőkép egyik fontos kulcskérdése, hogy az érintett minisztériumok közül melyik tárca fogja „magáénak tudni” a kezdeményezést. 

A külföldi példák is jól mutatják, hogy tárcaközi egyeztetéseket igényel a szociális farmok ügye, ugyanakkor a hangsúlyokat az is kifejezi, hogy melyik tárca látja el a gesztorszerepet. 

Jelen pillanatban azonban a legfontosabb, hogy induljon el a döntéshozói szintű szakmapolitikai folyamat! Az elképzelt ideális állapotban az alábbi szereplők működnek együtt. 

A „Minisztériumok” szabják meg a szakmapolitikai irányokat, elvárásokat, és rendelik hozzá a hazai és Európai Uniós fejlesztési és működtetési forrásokat. 

A Magyar Szociális Farm Szövetség támogatja a farmok munkáját képzésekkel, konferenciákkal, nemzetközi kapcsolati háló működtetésével, PR és lobbi tevékenységgel, hálózati munkával. 

Segíti a célcsoport és segítő szervezeteik, valamint a gazdák közötti együttműködések kialakítását. 

Középtávon kidolgozza a szociális farmok minősítési rendszerét, és a kapcsolódó védjegy tanúsítását. A szociális farmok a projektek működtetésén és a támogatások elszámolásán túl, aktívan részt vesznek (tagként) a Szociális Farm Szövetség munkájában

Általános fejlesztési javaslat - A szociális farm „startup” támogatása

http://szocialisfarm.hu/files/Szocialis%20Farm%20tanulmany%203.2.%20vegleges_nokorr.pdf

 Jakubinyi L.

A szociális farmok, ha nem is mindenben, de sokban hasonlítanak a startup vállalkozásokra: innovatív képességben, a naggyá válás képességében, közösségi jellegben. 

Aktuálissá vált, hogy a szociális gazdaság sajátos „startup” kezdeményezései, melyek kis befektetéssel, sok önkéntes pluszenergiával, kreativitással sokak sorsán javíthatnak, megbecsülést és induló segítséget kapjanak. 

A szociális farmok potenciális fenntartói (gazdák és segítő szervezetek) számára, a tevékenységek elindításához és működtetéshez a jogi feltételeken túl, fejlesztési és működtetési forrásokat szükséges biztosítani. 

A rendszer kialakításához modellkísérleti pályázatok formájában lehetne támogatásokat biztosítani, melyek eredménye egy olyan tesztidőszak lenne, ami alapján sokkal konkrétabb tapasztalatokon nyugvó tervezést lehetne megvalósítani. 

Ilyen a viszonylag kis összegű, könnyen elérhető, a gyors indulást segítő támogatások nyújtására specializálódott alapot állami, EU-s, illetve magán (pl. CSR) források bevonásával lehetne felállítani.  

Jó példák bemutatásának intézményesítése 

Magyarországon több külföldön is elismert szociális farm kezdeményezés is van. Mint hiánypótló szociális gazdasági modellek arról számoltak be, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben fokozódott az érdeklődés irányukba, a látogatói igények kielégítése már-már veszélyezteti a normál munkamenet fenntartását. 

Szükségesnek mutatkozik egy olyan, lehetőleg egységes és társadalmilag elfogadott méltányos rendszer kidolgozása, mely rendezi a látogatók és az érdeklődők fogadásának és tájékoztatásának ellentételezését. 

A gyakorlati tudástranszfer valódi kincs, mely költségeinek pénzben is kifejezhető értéke van! Méltó rangjára kell emelnünk nóvumainkat!

Falusi Porta Tanoda

http://szocialisfarm.hu/files/Szocialis%20Farm%20tanulmany%203.2.%20vegleges_nokorr.pdf
Szabadkai A.

A Vodafone Társadalmi Felelősségvállalás Alapítvány – Főállású Angyal támogatásának köszönhetően sikerült felállítani 17 regisztrált gazdasággal egy országos szintű Falusi Porta Tanoda hálózatot.

A program alapja, hogy (általában ötödik osztályos) iskolai csoportok a tanév során havonta ellátogatnak a közelükben található Falusi Porta Tanodába, ahol az éppen aktuális, hagyományos gazdálkodási feladatokat élhetik át testközelből. 

Ezt megelőzően ráhangoló, majd ezt követően egy-egy „rögzítő” foglalkozást is kapnak az iskolában. 

Emellett természetesen el lehet látogatni a Tanodába egy-egy foglalkozásra is – ekkor az adott hónap jellegzetességei tapasztalható meg. 

A norvégiai "Zöld gondoskodó farm"

http://szocialisfarm.hu/files/Szocialis%20Farm%20tanulmany%203.2.%20vegleges_nokorr.pdf

Horváth J. – Dr. Pataki Gy. 

A norvég kormány, pontosabban a Mezőgazdasági Minisztérium felismerte a green care (zöld gondoskodás)  szolgáltatások gazdasági potenciálját, ők játsszák a főszerepet a folyamatok előremozdításában. Nemzeti stratégiát dolgoztak ki, katalizálják az érintettek közötti együttműködéseket, nemzetközi kutatásokban vesznek részt. 

Norvégia példája a politikai akarat és elkötelezettség szerepére világít rá. A zöld gondoskodás definíciója, célja Norvégiában a zöld gondoskodás kifejezés egyet jelent a farmokon nyújtott, személyre szabott, minőségbiztosított jólléti szolgáltatásokkal, melyek magukban hordozzák a fejlődés és az életminőség-javítás lehetőségét. 

A zöld gondoskodás szolgáltatások helyszíne lehet egy gazdaság, egy erdőgazdaság vagy egy kertészet. A fejlesztő tevékenységek minden esetben az adott helyszínen folyó munkákhoz kötődnek. E szolgáltatások az alábbi területeken alkalmazhatók: oktatás: gyermek és ifjúsági alapprogramok, munka: munkanélküliek visszakapcsolása a munka világába, egészségügyi és szociális szolgáltatások, integrációs tevékenységek: menekültek, bevándorlók beilleszkedésének elősegítése, bűnmegelőzés. 

A zöld gondoskodás szolgáltatások szereplői: 

a szolgáltatásokban részt vevő ember, a vásárló, aki a szolgáltatás megrendeléséért felel, a szolgáltató, aki a szolgáltatást kínáló gazda. 

Norvégiában a care farm vagy a social farm kifejezések helyett a green care (zöld gondoskodás) terjedt el. Az oktatáshoz köthető zöld gondoskodás szolgáltatásokat nyújtó farmok neve Inn på tunet (Ki az udvarra). Norwegian Ministry of Agriculture and Food – Norwegian Ministry of Local Government and Regional Development, 2012  

A norvég, illetve a holland rendszerről szóló, angol nyelvű szakirodalom rendszerint a green care – zöld gondoskodás kifejezést használja, így az ezen országok példáját bemutató fejezetekben ezt a kifejezést használjuk a szociális farmművelés helyett.

A norvég zöld gondoskodás modell mögött húzódó politikai akarat 2011-ben közel 1100 norvég gazdaság kínált fejlődési/gyógyulási lehetőséget kü- lönböző fajta nehézségekkel küzdő emberek számára. A norvég kormány – felismerve a zöld gondoskodásban rejlő lehetőséget – tudatosan felkarolta, katalizálta a farmok ilyen jellegű profilbővítését. 

E szisztematikus munka a 90- es évek közepén kezdődött, mikor az érintett minisztériumok és a Norvég Mezőgazdasági Egyetem közösen útnak indította az Élő Iskola projektet (Living School Project), amely elsősorban az iskolákkal szomszédos gazdaságokban rejlő pedagógiai potenciált próbálta kihasználni. 

A 2000 és 2002 között futó zöld gondoskodás országos projekt keretén belül hálózatépítésbe kezdtek; továbbképzéseket, konferenciákat tartottak az érdeklődők számára; elősegítették a témához kötődő kutatásokat, valamint a minőségbiztosítási rendszer és az együttműködési modellek kialakítását. 

2007-ben a Zöld Gondoskodás Cselekvési Tervben (Green Care Action Plan) hasonló célokat tűztek ki amellett, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdák és az állami szektor (szociális és egészségügyi szektor) közötti kapcsolatok kiépítésére, elmélyítésére. 

2010 és 2012 között a Mezőgazdasági Minisztérium és a Regionális Fejlesztési Minisztérium közösen népszerűsítette a zöld gondoskodás szolgáltatásokat az ország régióiban, hogy kompetensebbé tegye a helyi döntéshozókat a témában. Norvég Zöld Gondoskodás Stratégia 2012-ben az imént említett két minisztérium – a zöld gondoskodás „mozgalom” képviselői bevonásával – megalkotta a Nemzeti Zöld Gondoskodás Stratégiát, melyben a következő célkitűzéseket fogalmazták meg: a lehető leghatékonyabb módon kihasználni a gazdaságok pozitív – gyógyulást/tanulást/fejlődést elősegítő – adottságait, minőségbiztosított és szociálisan eredményes jólléti szolgáltatások kifejlesztése a farmokon, a zöld gondoskodáshoz köthető kutatások elindítása, körülhatárolni a zöld gondoskodás „mozgalom” érintettjeinek feladatkörét. A dokumentum részletesen ismerteti a norvég zöld gondoskodás modell jellemzőit. 

A zöld gondoskodás szolgáltatások a következő célcsoportokat, intézményeket szólítják meg: család- és gyermekvédelem, bölcsődék és óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, felnőttképzés, mentális betegségekkel küzdők, függőségben szenvedők, demens betegek. Norvégiában a zöld gondoskodás szolgáltatást kínáló gazdaságok közel 40 százaléka két csoportra specializálódik: az iskolás osztályokra és a pszichés problémákkal küzdőkre. 

A stratégiában az alábbi társadalmi hasznokat tulajdonítják a zöld gondoskodás tevékenységeknek: növeli a gazdák bevételeit, erősíti a helyi közösségek szerepét a társadalom fejlesztésében, növeli a helyi közösségek értékteremtő tevékenységeinek számát, hozzájárul a helyi gazdaság és a helyi szolgáltatások fejlesztéséhez, bővíti a különböző régiók, megyék üzleti lehetőségeinek számát. Partnerek 

A társadalmi hasznok mellett fontos megjegyezni, hogy a zöld gondoskodás modell kialakítása különböző szektorok (állami, civil, üzleti) párbeszédén, hatékony együttműködésén alapul, mely szintén pozitívumként említhető. Norvégiában a következő hatóságok, szervezetek, üzleti szereplők fognak össze a zöld gondoskodás ügyéért: Mezőgazdasági Minisztérium, ami a pénzügyi háttérért és az átfogó irányelvek meghatá- rozásáért felel, a megyei bizottságok vezetői, akik a regionális fejlesztési tervek kidolgozását végzik, a megyék, melyek a megyei szintű gazdasági fejlesztésekért felelősek, a helyi hatóságok, munkaügyi központok, szociális és egészségügyi szolgáltató központok, melyek zöld gondoskodás szolgáltatásokat vásárolnak, a Norvég Innovációs Hivatal, amely a vidékfejlesztéshez köthető források elosztását bonyolítja, a Norvég Mezőgazdasági Minőségbiztosítási Rendszer és Élelmiszer-védjegy Alapítvány elnevezésű szervezet, amely a szociális farmok minőségbiztosítási rendszerét fejleszti, Innovasjon Norge – Innovation Norway http://www.innovasjonnorge.no/en/start-page/ a norvég Kutatási Tanács és a norvég Mezőgazdasági Hatóság, melyek biztosítják a zöld gondoskodás kutatásokhoz szükséges financiális hátteret, az agár szektor szervezetei, például: Norvég Gazdák Szövetsége, 

Norvég Kisbirtokosok Szövetsége, akik motiválni próbálják a gazdák ilyen jellegű profilbővítését, a zöld gondoskodás szolgáltatókat összefogó szervezetek, melyek például azokat a gazdá- kat népszerűsítik, akik tanyapedagógiával foglalkoznak. 

Tudásanyag bővítése és terjesztése Norvégiában a zöld gondoskodás kezdeményezés tudományos megalapozását kiemelt feladatként kezelik. 

A kutatás, a zöld gondoskodással kapcsolatos tudás felhalmozása hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek kompetensebbé váljanak a témában, továbbá megfelelő mennyiségű és minőségű kutatási eredmény felmutatásával fokozható a zöld gondoskodás tevékenységek elfogadottsága a szélesebb értelemben vett szakmabeliek körében. 

Számos intézmény és egyetem vizsgálódott e területen: 2003 és 2006 között a Norvég Élettudományi Egyetem két kutatási projektjében is vizsgálta a zöld gondoskodás szolgáltatások mentális problémákkal küzdőkre gyakorolt hatásait, 

 2010 és 2013 között az Oslo-i Egyetem norvég és holland egyetemekkel, valamint állami intézményekkel összefogva kutatta a tartós munkanélküliek zöld gondoskodás tevékenységekbe való bevonásának hatékonyságát. Az elmúlt évek kutatásai kedvező eredményekkel zárultak. A zöld gondoskodás szolgáltatásokat igénybevevő embereknek fokozódott az önbecsülése, az önmagukba vetett hite és a problémamegoldó képessége, valamint könnyedebben kommunikáltak, alakítottak ki kapcsolatokat embertársaikkal, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a kilátástalanság érzése és a szorongás mértéke. 

A farmsegítők (résztvevők) szerint a zöld gondoskodás tevékenységek legnagyobb előnye, hogy munkatársként, kollégaként és nem páciensként (beteg emberként) kezelik őket a „terápiás folyamat” során. Sokatmondó eredmény, hogy a kutatások során megkérdezett orvosok, pszichológusok nem rendelkeznek kielégítő mennyiségű információval a zöld gondoskodás kezdeményezésekről. Jó hír viszont, hogy nyitottnak bizonyulnak az újfajta kezelési módok terén, mivel változatosabbá és személyre szabottá kívánják tenni a pácienseik számára felkínált terápiás szolgáltatásokat. Matmerk – The Norwegian Agricultural Quality System and Food Branding Foundation http://www.matmerk.no/no 63 Norges miljø- og biovitenskapelige universitet – Norwegian University of Life Sciences https://www.nmbu.no/ 

Az elimert zöld gondoskodás farmok logója Norvégiában Forrás: Fylkesmannen i Oslo og Akershus (2015) Az elmúlt években számos zöld gondoskodás tevékenységre fókuszáló képzés indult azon gazdák részére, akik ilyen jellegű szolgáltatást kívánnak nyújtani farmjukon. 

Ezek többségét a megyei elöljárók és a megyei gazda szövetségek fejlesztették ki és tartották meg. Miután életbe lépett a zöld gondoskodás szolgáltatásokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer (Agricultural Quality System no. 11: Green care), a norvég gazdák Egészség és Biztonság (Health and Safety) kérdésekre specializálódott egyesü- lete olyan képzéseket szervezett a szolgáltatók és a vásárlók számára, melyek bemutatták e rendszer támasztotta követeléseket. 

Minőségbiztosítás és minősítés 

A 2010-ben bevezetett minőségbiztosítási rendszer kidolgozásába a gazdák, a hatóságok és a biztosító vállalatok is bekapcsolódtak. E folyamatnál is érezhető volt a különböző szektorok közötti hatékony együttműködés szükségessége. 

2012-ben egy minősítő/jóváhagyó rendszert hoztak létre azoknak a gazdáknak a részére, akik zöld gondoskodás szolgáltatásokat kívánnak nyújtani a jövőben. 

A zöld gondoskodás tevékenységek kialakításakor a célcsoport igényeire, az adott szakma elveire, elvárásaira és a minőségbiztosítási rendszer alapjaira szükséges támaszkodni. 

A folyamatok dokumentálása és a szolgáltatás minőségének állandó ellenőrzése kulcsfontosságú feladat a szolgáltató számára. 

Ahhoz, hogy egy gazdálkodó zöld gondoskodás farmerré váljon, a Norvég Mezőgazdasági Minőségbiztosítási Rendszer és Élelmiszer-védjegy Alapítvány által folytatott vizsgálaton kell átesnie, ahol kiderül, hogy szükségesek-e átalakítások, beruházások a zöld gondoskodás farm létrehozásához. 

Amennyiben a gazda megfelel a követelményeknek, úgy használhatja a zöld gondoskodás logót, és megkezdheti a szolgáltatása értékesítését. Ezt követően az intézmény minden évben felülvizsgálja a logóhasználat jogosságát. 

Nemzetközi együttműködések 

A közös tanulás jegyében Norvégia együttműködik a hasonló jóléti rendszerrel rendelkező Svédországgal és Finnországgal, ahol szintén egyre népszerűbbé válik a zöld gondoskodás kezdeményezés. 

Emellett a Gazdálkodás az Egészségért (Farming for Health) elnevezésű gyakorló zöld gondoskodás szolgáltatókat összefogó közösség és a COST Action 866 európai zöld gondoskodás folyamatokra fókuszáló kutatás tagja is. 

Kihívások 

A norvég stratégiában megfogalmazott célkitűzések (elsősorban „a minőségbiztosított és szociálisan eredményes jólléti szolgáltatások kifejlesztése a farmokon” megnevezésű cél) megvalósítása a következő pontokon válik nehézkessé: 

A zöld gondoskodás szolgáltatásoknak meg kell felelniük a jelenlegi szabályozásnak, 

a minőségbiztosítási rendszer támasztotta standardoknak és az adott szakma alapelveinek, 

ami kihívás elé állítja a zöld gondoskodás szolgáltatókat és a szóban forgó szakma képviselőit is. 

Az állami alapokon nyugvó jóléti ellátási rendszer szereplői vélhetően szkepticizmussal fogadják a magánvállalkozók (gazdák) szolgáltatóként való megjelenését. 

A zöld gondoskodás tevékenységek dokumentálásának, értékelésének, minőségellenőrzésének megszervezése, kivitelezése. 

További kutatások szükségesek ahhoz, hogy még pontosabban, még mélyebben fel tudják vázolni a zöld gondoskodás kezdeményezések társadalmi hasznait, így bizonyítva a döntéshozók és az érintettek számára e téma relevanciáját. 

A jóléti szektor számos tudományosan megalapozott, eredményes, az adott szakma berkein belül elismert szolgáltatást kínál, melyekhez a zöld gondoskodás szolgáltatásoknak is „fel kell nőniük.” 

Ezért jogos elvárás a szakmabeliek részéről, hogy még több tudásanyagot, tapasztalatot, bizonyítékot halmozzanak fel az effajta tevékenységek eredményességéről, hatékonyságáról. 

Az eltérő szakterületek felé a számukra releváns kutatási eredményeket érdemes közvetíteni. 

Például a pszichológusok számára a zöld gondoskodás tevékenységek mentális, pszichés problémákkal küzdőkre gyakorolt kedvező hatásait szükséges prezentálni. 

Párbeszédre van szükség a szolgáltatást igénybevevő, a szolgáltató és a szolgáltatást megvásárló között. 

A kezdeményezés sikerességéhez kulcsfontosságú, hogy a felek nyitottan forduljanak egymás felé, törekedjenek a másik szükségleteinek megértésére, elfogadására, a közös célok meghatározása és a jó együttműködés érdekében. 

A szolgáltató és a szolgáltatást megvásárló között hosszú távú kooperációra lenne szükség a közös tanulás és fejlődés jegyében, de ez sajnos még nem igazán jellemző. A stratégia céljai a kihívásokból kiindulva az alábbi alcélok mentén érhetőek el: egyszerre csak bizonyos célcsoportoknak szánt zöld gondoskodás tevékenységek kifejlesztésére összpontosítanak, ami lehetővé teszi, hogy adott területen kielégítő mennyiségű és minőségű eredményt érjenek el a releváns szakemberek bevonásával, így téve le a szakmaközi együttműködés és a bizalom alapjait; párbeszéd és hosszú távú együttműködések elősegítése a folyamat három szereplője között; 

az érintettek számára közös platform teremtése a hatásos tudásátadás, 

tapasztalatcsere érdekében; 

a minőségbiztosítás hassa át a folyamatot → a szolgáltatás és a szolgáltatás helyszíne is feleljen meg a minőségbiztosítási rendszer követeléseinek, ami tükrözi a résztvevők elvárásait, igényeit; 

szociálisan eredményes szolgáltatások fejlesztése, amiben a résztvevők szükségleteinek, jóllétének középpontba helyezése és a változás, fejlődés folyamatos nyomon követése, értékelése is beletartozik.

Gondoskodó farm tipus Angliában

http://szocialisfarm.hu/files/Szocialis%20Farm%20tanulmany%203.2.%20vegleges_nokorr.pdf

Horváth J. – Dr. Pataki Gy. 

Nagy-Britanniában a care farming (gondoskodó farmművelés) mozgalom alulról építkezik, mivel az állam egyelőre még nem karolta fel a kezdeményezést. 

A care farmok ügyét a Care Farming UK csapata képviseli a szigetországban, amit a szociális farmművelők (care farmers) és a kezdeményezéssel szimpatizálók működtetnek kisméretű fizetett stábbal és jóval jelentősebb önkéntes munkával. 

Tevékenységük alapját négy stratégiai cél adja: 

magas színvonalú care farming szolgáltatás nyújtás elősegítése, care farm téma köré csoportosuló emberek összekötése → care farming hálózat kiépítése, népszerűsíteni a care farm ügyét, kutatási eredmények, bizonyítékok gyűjtése a care farming tevékenységek hatékonysá- gáról. 

Nagy-Britannia tehát arra ad példát, hogy az állami szereplők bevonása nélkül, hogyan indulhat el a civilek, a gazdák és a szakemberek közös akarásával a care farming ügyének elterjesztése. A care farming definíciója, célja 

Piaci alapon működő, mezőgazdasági tevékenységet folytató farmok mentális és fizikális jóllétet elősegítő szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdasági munkába történő bevonással. http://www.carefarminguk.org/about-us Hine et al., 2008 

Nagy-Britanniában a care farming kifejezés terjedt el, de sokan nem szimpatizálnak e megnevezéssel, mivel szerintük a care szó túlságosan magában hordozza a care home-ok (ápolási otthonok) „hangulatát”, a kiszolgáltatottságot, a külső segítségtől való függést és az önállótlanságot; mindazt tehát, ami ellen „lázad” e kezdemé- nyezés. (A Care Farming Scotland nevű szervezet elnöksége például a fenti okok miatt megszavazta a névváltoztatást.)

A care farmok célja a képessé tétel és az értelmes munka összekapcsolása a sérülékeny társadalmi csoportok tagjai számára egy biztonságos, természetes, zöld környezetben. 

A care farming „módszer” sikerének négy alapvető összetevője az elemzések szerint 

(1) a természethez való kapcsolódás, 

(2) a csapatmunka, 

(3) az értelmes és valós munka, valamint 

(4) a napi rutin. 

A farmon töltött időszak alatt a farmsegítők (farm helpers, ami a páciensek, kliensek barátságosabb elnevezése) nem érzik, hogy terápiás helyzetben lennének, egyszerűen csak barátkoznak, a társadalom számára is hasznos munkát végeznek, miközben egészséges, tápanyagban gazdag ételeket fogyasztanak. 

A care farming helyzete a szigetországban – alapadatok, tények 

2013-ban 180 care farm működött Nagy-Britanniában, elsősorban Angliában; a care farmok többsége növénytermesztéssel és állattartással egyaránt foglalkozó kisgazdaság; átlagos méretük 49 hektár; a care farmok a következő (cél)csoportoknak kínálnak szolgáltatásokat: 

tanulási nehézségekkel küzdők, 

mentális problémákkal küzdők, 

autizmussal élők, 

iskolakerülő és motiválatlan fiatalok, 

alkohol és drogproblémákkal küzdők 

– jellemzően nemcsak egy célcsoport felé nyitnak; hetente több mint 3000 ember veszi igénybe a farmok szolgáltatásait; 

2015 február, „Social farming and crofting” c. workshop, Inverness-ben, Skóciában Bragg, 

2014 nyomán a care farmok bevételi forrásai: 

jótékonysági szervezetek, 

helyi hatóságok (kliensek után kapott szolgáltatási díj), 

a kliensek ún. személyes költségvetési kerete (personal budget), 

szociális vagy egészségügyi szolgáltatást ellátó intézmények, 

adományok; 

klienseket közvetítő szereplők: 

szociális/egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, 

börtönök, 

fiatal bűnözőkkel foglalkozó szervezetek, 

magánszemélyek, 

nonprofit szervezetek, 

oktatási intézmények; 

a legtöbb care farm hetente 4-5 napon keresztül várja a farmsegítőket, 

egy „fejlesztő” foglalkozás naponta 5-8 órás elfoglaltságot jelent a segítők számára; 

kínált szolgáltatások: 

alapképességek, 

munkaképesség, 

szociális képességek fejlesztése; 

néhány farm akkreditált oktatási, 

gyakorlati programokkal is szolgál; 

a szolgáltatások díja személyenként változik, átlagosan 51 font/nap (az ár ugyanakkor jelentős mértékben függ a farmsegítő képességeitől); 

egy átlagos farm 7 (fizetett) munkavállalóval és 10 önkéntessel dolgozik együtt; 

a fizetett alkalmazottak tanári, mezőgazdasági, szociális/egészségügyi vagy kertészeti végzettséggel rendelkeznek. 

A care farmok által nyújtott előnyök 

A tapasztalatok szerint a care farming win-win (nyertes-nyertes) szituáció lehet a gazdálkodók, a vidéki közösségek, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a társadalom egésze számára egyaránt. 

A szociális farmművelők haszna Howarth (2010) összegzése alapján: diverzebb anyagi háttér – pluszbevétel a termékek értékesítéséből származó jövedelem és a támogatások mellé; 

gazdaságilag életképesebb lehet a farm; 

lehetőséget kapnak egy sikeres brand (márka) kiépítéséhez az előállított élelmiszerek köré; 

hozzáadott értékként kommunikálva a vásárlók felé a termelési folyamatban rejlő szociális értéket; 

a vevők vélhetően szívesebben vásárolnak olyan termékeket, melyek előállítási folyamata hozzájárult a közösség, 

a társadalom szociális, 

egészségügyi szükségleteinek kielégítéséhez, és mindemellett kiváló minőségűek is; 

a gazdák izoláltsága, elmagányosodása csökkenő tendenciát mutat; 

enyhül a mezőgazdasági munkák negatív társadalmi megítélése; 

figyelemmel követik a farmsegítők állapotának javulását; 

tevékenységükkel jobbá teszik más emberek életét; 

elfogadóbbá válnak; 

megoszthatják tudásukat, valamint a földhöz, a növényekhez, az állatokhoz fűződő szenvedélyüket;

megélhetik, hogy elismerik, megbecsülik munkájukat, 

sőt példaképpé válhatnak a farmon dolgozó segítők számára; nagyobb közönségnek (farmsegítőknek, azok hozzátartozóinak stb.) mutathatják be életük munkájának gyümölcsét, a gazdaságot. 

A farmsegítők haszna: 

egészségesebbé, fittebbé válnak; 

hasznos mezőgazdasági tudást, munkatapasztalatot szereznek; 

lehetőségük van kiszakadni a konvencionális intézmények (gondozók, pszichiátriai osztá- lyok, idősotthonok stb.) légköréből; 

részt vesznek a társadalom értékteremtő munkafolyamatában, a „ma is hasznos munkát végeztem” jóleső érzésével/gondolatával térnek haza; 

tudást szereznek az asztalukra került ételek eredetéről és az egészséges életmód ismérveiről; 

mentálisan megerősödnek: magabiztosabbá, nyugodtabbá válnak; könnyebben megbíznak az emberekben; 

jobbá válik a közérzetük; 

csökken a fáradtságérzetük; 

enyhül a feszültség, a düh, a zavarodottság, a depresszió intenzitása; 

energikusabbá válnak, aktívabb életet kezdenek élni; 

szociális képességeik is fejlődnek: 

képesek lehetnek az önálló munkavégzésre; 

napi rutin kialakul; felelősségérzetük fokozódik. 

A care farming társadalmi hasznai: hosszú távon költséghatékonynak bizonyulhat a care farming gyakorlata, mivel a segítők életében beálló kedvező változások maradandóak lehetnek, jelentősen csökkentve ezáltal az egészségügyi, szociális vagy gondozást nyújtó szolgáltatásokat ellátó intézményekbe való visszatérés esélyét; 

helyi gazdaságélénkítő hatás: 

a care farmok helyben elérhető élelmiszert állítanak elő; 

(helyi) szociális, egészségügyi szükségleteket elégítenek ki, valamint vidéki értelmiségiek számára teremtenek munkahelyet; 

a helyi közösség fejlesztése, a helyi társadalmi tőke, a bizalom és a szolidaritás hálóinak/köreinek erősítése; 

a szektorok közötti együttműködés elősegítése; 

a társadalmi kirekesztés enyhítése; az ember és a természet kölcsönösségének, egymásra utaltságának érzése erősödhet.